Informatika az élelmiszeriparban
A hazai cégek negyedakkora informatikai költségvetésből gazdálkodnak, mint a fejlett országokban lévő versenytársaik - derül ki az élelmiszer-ipari vállalatok vezetőivel készített mélyinterjúkból. Míg a szektor nemzetközi szereplői az árbevétel két százalékát költik átlagosan informatikai fejlesztésekre, működésre, addig a hazai cégeknél ugyanez, a forgalomra vetítve, 0,49 százalék. A Magyarországon működő, de külföldi tulajdonosi körrel rendelkező cégekre azonban ezen átlag feletti költés jellemző. Az egész informatikai költségkeret legnagyobb részét egyébként a szoftverek teszik ki, az informatikusok legfőbb tevékenysége pedig a rendszeradminisztráció.
A tanulmányba bevont cégekről az is kiderült, hogy az üzleti stratégia elkészítésébe az informatikai vezetők kevesebb, mint egyharmadát vonják be, konkrét informatikai stratégiája pedig csak minden második vállalatnak van. A területért felelős vezetők elsősorban a gazdasági vonalon tartoznak jelentési kötelezettséggel, melynek rendszeressége leginkább eseti, ritkábban pedig heti.
Az élelmiszer-ipari cégek többségének van internetes honlapja. Online szolgáltatásokat általában nem nyújtanak a vevőknek és a beszállítóknak, és az intranet nyújtotta lehetőségeket sem használják ki teljes mértékben.
Az elemzés külön kitért a biztonsági kérdésekre is. A jellemzően Windows, kisebb arányban pedig Novell, Linux operációs rendszereket futtató szerverek géptermei közül minden másodikon található biztonsági ajtó. A felhasználók hozzáférési jogosultságainak kiosztása szinte minden élelmiszer-ipari cégnél szabályozottan történik, biztonsági másolatok terén a legtöbben minden állományról teljes mentést készítenek naponta. A cégek jelentős része földrajzilag elkülönítve, távolabbi épületben tárolja a másolatokat, amelyeket több esetben páncélszekrényben őriznek. Informatikai biztonsági szabályzata a cégek kétharmadának van, és informatikai katasztrófaterv is található a cégek közel felénél.
A cégek informatikai felszereltsége viszonylag jónak mondható, hiszen az alkalmazottak 27,5 százalékának van munkahelyi számítógépe, melyeknek többsége kettő, húsz százaléka pedig négy-, vagy annál több éves. A felső vezetők összességében integráltnak tartják a bevezetett rendszereket, közvetlenül a döntéstámogató rendszer előnyeit érzékelik. A vezetők által jónak tartott ERP rendszerek: SAP, Forrás, MFG/Pro, Movex, CSB. Humán területen a leggyakoribb rendszer a Nexon Berenc, döntéstámogatásban pedig a Cognos. Italgyártásban az SAP dominál, a húságazat termelésirányítását leginkább a CSB támogatja.
Összességében elmondható, hogy a húságazat szereplőinél kedvezőtlenebb a helyzet, mint az élelmiszer egészében, és szinte minden mutató elmarad az átlagtól.
