Nehézkesen terjed az elektronikus számlázás
A számlák a gazdasági élet fontos dokumentumai. Az információs társadalom fejlődésével egyre nyilvánvalóbban jelentkezik az az igény, hogy kihasználva az internet, a mobil távközlés és az informatika rendszerintegrációs lehetőségeit, az elektronikus számlázást a gazdaság szereplőinek minél szélesebb körében elérhetővé tegyék. Ez azonban Magyarországon a mai napig nem következett be, noha már 2001. szeptember 1-jén hatályba lépett az elektronikus számlázás egyik alapjául szolgáló elektronikus aláírási törvény. A lassú fejlődésre magyarázat lehet, hogy az Európai Unió általános forgalmi adóról szóló irányelvéből hiányzik az elektronikus számlázás kötelező bevezetésének elve. Az irányelv csak lehetőséget ad a tagállamoknak arra, hogy elektronikusan kibocsátott számlát is elfogadjanak. A tagállamok tehát szabadon dönthetnek arról, hogy engedélyezik, vagy megtiltják az elektronikus számlázás gyakorlatát, illetve saját belátásuk szerint állítják fel az elektronikus számlázással kapcsolatos korlátokat és alkotják meg az elektronikus bizonylatokkal kapcsolatos szabályokat.
Ebből következően az elektronikus számlakibocsátás feltételei rendkívül különbözőek a kontinensen. Az elektronikus kereskedelemmel összefüggő jelenlegi hazai szabályozás megfelelő alap lehet hozzá. Elkerülhetetlen azonban bizonyos normák módosítása az elektronikus számlázás magyarországi bevezetéséhez és elterjedéséhez.
A hatályos szabályozás két részre bontható annak megfelelően, hogy az elektronikus dokumentumokkal, bizonylatokkal kapcsolatos technikai vagy pénzügyi feltételeket tartalmaz. A bizonylatként alkalmazható elektronikus dokumentumokkal kapcsolatos technikai feltételeket jórészt az elektronikus aláírásról szóló törvény tartalmazza, míg a pénzügyi feltételek az irányadó jogszabályokban találhatóak. Az előbbi jogszabály alapján a számlát tipikusan bizonyítási eszközként használják fel az egyes eljárásokban - így az adóhatóság előtt is. Habár az e-aláírási törvény nem foglalkozik kifejezetten az elektronikus számla problémakörével, szabályaiból mégis egyértelműen kiolvasható, hogy az elektronikus számla az egyes hatósági eljárásokban számlaként felhasználható, feltéve, hogy megfelel a tartalmi és egyéb formai követelményeknek. A törvény ezen rendelkezése egyértelműen letette a voksot az elektronikus iratok, dokumentumok szabad felhasználhatósága mellett, mégis, két és fél évvel a jogszabály hatálybalépése után a pénzügyi terület szakemberei - szektoruk speciális szabályaira hivatkozással - "ellenálltak". 2003 őszétől figyelhető meg változás a jogalkotók, valamint az APEH hozzáállásában is: a hiányzó rendelkezések megalkotása, elfogadása megkezdődött.
Ennek első lépése volt a számvitelről szóló törvény 2004. január 1-jei módosítása, amely a számviteli bizonylatok általános tartalmi és alaki követelményein felül rendelkezik az elektronikus számla számviteli bizonylatként való felhasználásáról is. Kimondja, hogy számviteli bizonylatként alkalmazható az elektronikus aláírásról szóló törvény szerinti legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus dokumentum, irat, ha megfelel a számviteli törvény előírásainak. Ezt a meglehetősen egyértelmű szabályozást azonban már a következő mondatában feloldja a törvény, amikor lehetővé teszi, hogy az elektronikus dokumentumok, iratok bizonylatként való alkalmazásának feltételeit, hitelességének, megbízhatóságának követelményeit más jogszabály is meghatározhassa. Így a számlákra vonatkozóan a pénzügyminiszter említett rendelete, vagy egyéb jogszabály más, ennél szigorúbb és részletesebb szabályokat is megállapíthat.
Az elektronikus számlázás lehetőségét megnyitó első jogszabály-módosítást az idén tavaszszal fogadta el a parlament. Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi törvény 2004. május 1-jétől hatályos módosítása szerint az elektronikus úton kibocsátott számla, egyszerűsített számla eredetiségét és sértetlenségét, valamint olvashatóságát fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel vagy elektronikus adatcsererendszerben kell továbbítani. Ezzel a módosítással látszólag megtört a jég, hiszen egyértelműen látszik a szándék: lehet fokozott biztonságú elektronikus számlát kibocsátani. Az elektronikus számla adóigazgatási azonosíthatóságával kapcsolatban azonban a törvénymódosítás a pénzügyminiszter hírközlési miniszterrel közös rendeletének szabályaira utal, tehát további, még hiányzó részletszabályok megalkotását írja elő.
Jelenleg a számlával kapcsolatos speciális szabályok az áfatörvény mellett a pénzügyminiszternek a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló rendeletében találhatók. Ennek a rendeletnek a módosítása elkerülhetetlen lesz annak érdekében, hogy az elektronikus számlák jogszabályi hátterét teljesnek lehessen tekinteni, erre várhatóan Magyarország uniós csatlakozásával egyidejűleg sor is kerül.
Ami kifejezetten az elektronikus számlákkal kapcsolatos speciális szabályozást illeti, az áfatörvény fenti módosított szövegének felhatalmazása alapján a pénzügyi tárca az informatikai minisztériummal közös rendeletben szabályozza az elektronikus számlával kapcsolatos további kérdéseket, tekintettel az áfatörvény módosításának hatálybalépésére. Május elsejéig várhatóan erre is sor kerül.
Az elektronikus számlával kapcsolatos jogszabályoknál egyre erőteljesebb lehet az igény az elektronikus archiválással kapcsolatos szabályok megalkotására. Kétségtelen ugyanis, hogy a számlázási rend csak akkor teremthető meg, ha az elévülési időn belül az elektronikus számlák megőrzéséről a számla kibocsátója megfelelően gondoskodik. Ezért várhatóan a parlament a közeljövőben módosítja az e-aláírási törvény egyes rendelkezéseit, a PM pedig az IHM-mel egyetértésben rendeletben fogja szabályozni az elektronikus számlák archiválásával kapcsolatos kérdéseket. Az archiválással kapcsolatos módosítás nem tartalmaz az elektronikus számlák tárolására vonatkozó speciális előírásokat. Ezért elképzelhető, hogy a pénzügy speciális szabályozásért kiált.
