Mit akar az SZDSZ? A tízpontos listából csak kettőben van egyetértés

A kisebbik kormánypárt a koalícióban maradás feltételének tekinti a reformcsomagot, és június végére megegyezést akar. A Népszava összefoglalója.

1. Az egészségügy az egyik legfontosabb ütközőpont a két kormánypárt között: míg az SZDSZ szabad piacot, és a betegekért versengő több-biztosítós rendszert szeretne, addig az MSZP az OEP-et alakítaná át Nemzeti Egészségbiztosító néven nonprofit társasággá és a költségek csökkentését az irányítás regionális szintű kezelésétől reméli.

2. Az energiapiac tekintetében az elképzelések nem teljesen világosak, annyi bizonyos, hogy az SZDSZ szándékai szerint a nagy- és a kisfogyasztók ugyanannyit fizetnének az áramért, az MSZP viszont attól tart, hogy ez a lépés a fogyasztói áramárak emelkedését idézné elő.

3. A felsőoktatás esetében a reformok már az előző ciklusban elkezdődtek és a mostani, szocialista oktatási kormányzat is Magyar Bálint volt oktatási miniszter programját viszi véghez. Nézeteltérésre lehet számítani ugyanakkor a felsőoktatási intézmények forrásainak növelése tekintetében. Míg Hiller István tervei szerint az intézmények vállalkozókkal közösen létrehozott szellemi termékekkel jutnának pénzhez, addig az SZDSZ elképzelése szerint az egyetemek és főiskolák saját tulajdonba vehetnék az általuk használt állami vagyont.

4. Az egyházak finanszírozását az SZDSZ úgy szeretné átalakítani, hogy az állami támogatás helyett a hívők adományai kapjanak hangsúlyt, ennek elősegítésére egy százalékról kettőre emelnék az egyházaknak adható SZJA mértékét. A finanszírozás átalakításhoz szükség lenne a vatikáni szerződés felülvizsgálatára, amelyet korábban egy bizottság már elutasított.

5. A pártfinanszírozás az egyik olyan kérdés, amelyben egyetért a két kormánypárt. A lovasberényi megegyezés alapján 2010-től csak magánszemély adhat támogatást a pártoknak a rövidebb ideig tartó kampányhoz, amihez a forrásokat külön kampányszámlán,  az ÁSZ ellenőrzése mellett kell könyvelni.

6. A nyugdíjakkal kapcsolatban sem az SZDSZ, sem az MSZP részéről nem ismertek a konkrét elképzelések, az egyik legfontosabb kérdés valószínűleg a nyugdíjkorhatár emelése, a részleteken jelenleg három munkabizottság is dolgozik. A nyugdíjkassza hiányának mérséklését elodázhatatlannak tartják, a 13. havi nyugdíjat pedig beolvasztanák a liberálisok - vagyis az összeget nem vonnák el – olvasható erről a kérdésről a Népszabadságban.

7. A rendőrség civil kontrollja szintén konfliktusmentes terület, az SZDSZ a Múzeum körúton megerőszakolt lány esete kapcsán javasolta, hogy a rendőrségi visszaéléseket civil testület vizsgálja ki, amelyet a rendőrségi törvény módosításával intézményesítenének. Az erről szóló közös kormányjavaslatot már benyújtották az Országgyűlésnek.

8. A környezettudatos gondolkodás ugyan szerepel az SZDSZ pontjai között, de tartalmából mindössze annyi ismert, hogy a liberálisok „a szennyező fizet” elvet szeretnék bevezetni. A részletek hiányában az MSZP még nem nyilatkozott az ügyről.

9. Az adóreform és versenyképesség kérdése szakítópróba lehet a kormány számára. Az MSZP egyelőre az adminisztrációs terhek csökkentését, és 2008-tól az öt kisebb adót felváltó egységes ingatlanadó bevezetését tartja fontosnak. Az SZDSZ általában az egykulcsos adózás felé vinné a rendszert, ám az MSZP szerint az egykulcsos SZJA bevezetésére csak 2009-ben kerülhet sor.

Adóreform, illetve üzleti környezet javítása címszóval a regisztráció, engedélyeztetés, ügyintézés terén egyaránt egyszerűsítést javasolnak – írja ugyanerről a Népszabadság. Rövidesen bevezethető adócsökkentést nem követel az SZDSZ, leginkább csak az átlagközeli jövedelmek terheit mérsékelnék, de csak a ciklus végére.

A vállalkozóknak összesen csak két számlára kellene fizetniük: az egyikre a tb-t, a másikra az adókat - csökkentve ezáltal a számlavezetési díjakat. Egyes adónemeket megszüntetnének (luxusadó, az építményeket, a telkeket, üdülőépületeket terhelő idegenforgalmi adók, a magánszemélyek kommunális adója), illetve kiváltanának az ingatlanadóval. Évi nyolcmillió forint jövedelem fölött eltörölnék a családi pótlékot, az összeget a hátrányos helyzetűek javára csoportosítanák át.

10. Az ügynökkkérdés megoldását a rendszerváltás óta szorgalmazza az SZDSZ, eddig azonban nem sikerült megfelelő jogszabályt alkotni a kérdésben. Az utolsó, 2005-ben benyújtott ügynöktörvény teljes mértékben kutathatóvá tette volna az 1990 előtti titkosszolgálati tevékenységek dokumentációját, a jogszabály azonban az alkotmánybírósági kontroll során megbukott, így nem is lépett hatályba.