Ukrajna már most sem importál gázt Magyarországról, jó oka van erre, viszont jövőre szó szerint megfagyhat

Április 1-jétől Ukrajna leállította a Magyarországon keresztüli gázimportját – tudta meg a Világgazdaság. Vagyis nemcsak a hazai jogszabályokban foglalt harmadik negyedévtől, de már a másodikban sem vásárol ezen az útvonalon.

A harmadik negyedéves – persze, még feloldható – tilalmat az a rendelet rögzíti, amely szerint a július 1-jén induló időszakra nem osztható ki Magyarországról Ukrajnába történő szállításhoz szükséges határkeresztező kapacitás. A rendelet válaszlépés arra, hogy január 27. óta Ukrajnán át sem érkezik meg Magyarországra a Mol által megrendelt, Mol-tulajdonú orosz gáz a Barátság kőolajvezetéken. Az olaj visszatartását a magyar vezetés ugyanis politikai indíttatású blokkolásnak minősíti, az ukrán érvelés szerint még el kell hárítani a januári orosz katonai támadás okozta károkat. A kapacitás kiosztására vonatkozó tilalom feloldása abban az esetben képzelhető el, ha időközben elindul az olajszállítás Magyarország felé. Ennek kicsi az esélye. A támadásban megsérült brodi olajszivattyú-állomás helyreállítására kiírt pályázat szerint a munka húsz hónapig tarthat.

Hozzá is kell férni az eltett gázhoz

Ukrajna azért nem importál gázt Magyarország felől (de talán más irányból se sokat), mert hatalmas dilemma előtt áll – hívták fel a Világgazdaság figyelmét gázpiaci körökből. Miközben ugyanis kézenfekvő lenne számára, hogy minél nagyobb ütemben töltse a föld alatti gáztárolóit a következő télre, a feltöltéssel nagy és drága kockázatot vállalna. 

A tárolói felszíni létesítményei ugyanis könnyen orosz katonai támadás célpontjaivá válhatnak, ahogyan váltak is például két hónapja. 

Most tehát marad a pillanatnyi gázigény kielégítése és a tárolók visszafogott töltése. Ehhez már nem kell a Magyarországon át beszerezhető gáz, ugyanis:

• a fűtési idény lecsengésével sokkal kevesebb gázra van szükség,
• a háborús károk miatt a gazdaság, azon belül az ipar gázszükséglete is alacsony.

Az önkéntes gázimportstop azonban nyitva hagyja az alapvető kérdést: mivel fűt Ukrajna a következő télen? Persze, van saját termelése, és valamekkora behozatala is. Jelenleg is vásárolhat akár éppen Magyarországról is szlovákiai kerülővel, illetve távolabbról, más csöveken a Balti-tenger és a mediterrán térség kikötőiből.

Fogy a gáz Európában

Az ukrajnai föld alatti gáztárolók töltöttsége bő 16 százalékos a hivatalos uniós statisztika szerint. Ez olyan kevés, hogy a töltöttséghez kapcsolódó második legrosszabb (piros) színkódot kapta a GIE táblázatában. Ukrajna gáza most az ország éves gázigényének 23 százalékára elég. A betárolt mennyiség azonban nagyon szerény mértékben, de nő. Ez rajta kívül Európában most csak Lettországról, Spanyolországról és az Egyesült Királyságról mondható el. 

Mellesleg a piros sávban tartózkodik a kereskedelmi készleteket tároló Magyar Földgáztároló (MFGT) is. A teljes magyarországi tárolói töltöttség azonban már eléri a narancssárga kódot kiérdemlő, 32 százalék feletti értéket, mert abba már beleszámít a biztonsági és a kereskedelmi tartalékot is őrző Hexum gáza is. A teljes hazai gáztartalék az éves gázigény több mint 23 százalékát fedezheti. A mennyiség még kicsit csökken, mert a kitárolás nagyobb a betárolásnál, de a most beköszöntött melegedés változtathat az arányokon.

Alig tárol, akinek nincs is szüksége rá

Már egyenesen mélypiros sávba került Svédország és Hollandia gáztartaléka, de korábbi cikkünk szerint emiatt nem kell aggódniuk: Svédország alig használ gázt, Hollandia pedig Európa gázközpontjának számít. A legnagyobb (már sötétzöld) töltöttséggel Portugália rendelkezik, de aligha kunszt feltölteni Európa legkisebb tárolóját, amelynél a magyarországiakba például tizenkilencszer több gáz fér. Portugália 100 százalékban gázimportfüggő, de behozatala erősen diverzifikált, a gáz a Sines LNG Terminálon keresztül érkezik. Ám nincs szüksége sok gázra: az áramtermelése döntően megújulókon alapul, a gáz szinte csak a villamosenergia-rendszer egyensúlyának fenntartását szolgálja.

Az Európában betárolt földgáz mennyisége nem éri el a 28 százalékot, ennyi a földrész éves gázigényének kevesebb mint 9 százaléka elégíthető ki.