Nem érdemes átadni a kormányt – van egy aduász az európai utakon, a neve: magyar forgalmi
Az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságának nevezte az iráni háború következményeit a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Fatih Birol szerint a kialakult helyzet már most súlyosabb hatást gyakorol a világgazdaságra, mint az 1970-es évek két nagy olajválsága együttvéve – derült ki az Oeconomus elemzéséből. Míg fél évszázaddal ezelőtt napi mintegy 5 millió hordónyi kínálat esett ki a világpiacról, addig jelenleg napi 11 millió hordó. Az iráni válság és az orosz-ukrán háború miatt vezette be a magyar kormány a védett árakat.
Globális olajválság, ukrán olajblokád ellen jött a védett ár
A kőolajár érzékenyen reagál az iráni diktatorikus rezsim elleni izraeli-amerikai katonai beavatkozás eseményeire. Idén januárban még 65 dollár volt a Brent típusú kőolaj hordónkénti világpiaci ára, a február 28-án elindított katonai műveletek előtt 70 dollár körül mozgott.
Az árfolyam napok alatt ugrott 80 dollár fölé, majd március első hetében, a Hormuzi-szoros lezárása előtt átlépte a 100 dolláros szintet is. A konfliktus további eszkalációja (az iráni gázmezők és a katari LNG-kikötők elleni támadások) miatt az árak tovább emelkedtek. A Brent típusú olaj ára március végén (2026. március 31-én) 115-116 dollár körül mozgott, ez az év eleji árakhoz képest 77 százalékos drágulást jelent.
Az áremelkedés enyhítésére az IEA tagállamai március közepén rekordmennyiségű, mintegy 400-420 millió hordónyi kőolaj felszabadításáról döntöttek stratégiai készleteikből. Ez az intézkedés az ügynökség több mint 50 éves történetének eddigi legnagyobb tartalékfelhasználása.
A Goldman Sachs március végén kiadott jelentésében nagymértékben, több mint 10 százalékkal megemelte az idei olajárra vonatkozó előrejelzését. A világ egyik legbefolyásosabb befektetési bankja szerint a kőolajpiac a történelem eddigi legnagyobb kínálati sokkját éli át, hosszú távon fennmaradó piaci zavarokra kell számítani.
Magyarországot a kibontakozó globális olajválság mellett az ukrán olajblokád is sújtja. A kőolaj-szükségletünk 90 százaléka alapértelmezésben az Ukrajna területén is áthaladó Barátság kőolajvezetéken keresztül érkezik. Az ukrán politikai vezetés kezdetben még azzal magyarázta az olajszállítás felfüggesztését Magyarország és Szlovákia irányába, hogy a brodi szivattyúállomás egy január végi orosz támadás következtében megsérült és helyreállítása sok időbe kerül.
Ennek az álláspontnak a hitelességét nem erősítette, hogy Ukrajna másfél hónapja szabotálja a magyar, szlovák, illetve európai bizottsági szakértők helyszíni szemléjét az állítólagosan megsérült szivattyúállomáson.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök későbbi nyilatkozataiban már nem titkolta, hogy nem fizikai, hanem politikai okokból zárták el az olajcsapot. Az Európai Bizottság nem kapkodta el, hogy elősegítse a két uniós tagállam energiabiztonságát súlyosan veszélyeztető konfliktus megoldását. Bár két hónappal az olajblokád kezdete után látványosan megállapodott Ukrajnával, hogy szakmai és pénzügyi támogatást nyújt a megsérült olajlétesítmény megjavításához, a szakértői küldöttségét az ukrán vezetés hetek óta parkoltatja Kijevben és nem engedi az állítólag megsérült létesítményhez.
Védett üzemanyagár Magyarországon
A magyar kormány a berobbanó olajválság következményeit kezelő intézkedésként 2026. március 9-én döntött az üzemanyagokra vonatkozó védett ár bevezetéséről. Az intézkedést rendeletként illesztették a jogrendbe, másnap hatályba is lépett. A döntés értelmében az üzemanyagok kiskereskedelmi árának felső határát a következők szerint rögzítették:
- 95-ös benzin: legfeljebb 595 Ft/liter
- gázolaj (dízel): legfeljebb 615 Ft/liter
Érdemes megjegyezni, hogy bár a mostani árszabályozás mechanizmusa hasonló a 2021-2022-ben alkalmazott üzemanyag-ársapkához, annál sokkal komplexebb és szofisztikáltabb intézkedésről van szó.
Ki jogosult a védett árra?
A védett árat a magyar rendszámmal, magyar forgalmi engedéllyel rendelkező gépjárművek tankolásakor lehet igénybe venni. A korábbi üzemanyag-ársapkához képest lényeges eltérés, hogy nemcsak a magánszemélyek tulajdonában lévő autók, hanem a céges autók is a kedvezményezetti körben vannak. Továbbá a magyar rendszámmal rendelkező, 7,5 tonnánál nehezebb teherautók, az autóbuszok és a mezőgazdasági gépek (traktorok, erőgépek) is bekerültek a védett áras körbe. Ez azért lényeges, mert az intézkedés így nemcsak a lakosság pénztárcáját, hanem a hozzáadott értéket termelő vállalkozások kasszáját és versenyképességét is védi.
Ki fizeti a révészt?
A védett árat biztosító intézkedés az üzemanyagoknak nemcsak a kiskereskedelmi árát maximálja, hanem a nagykereskedelmi árát is, ugyanazon a szinten. Ezzel kerülhető el, hogy a benzinkutaknak drágábban kelljen venniük az üzemanyagot, mint amennyiért eladhatják. A kiskereskedőknek (vagyis a benzinkutaknak) a védett áras üzemanyagra vonatkozó árrése eltűnik, de a teljes intézkedés pénzügyi terheinek döntő része az üzemanyag-nagykereskedőkre (elsősorban a MOL-ra) hárul. A piaci ár és a védett ár közötti különbséget az üzemanyag-nagykereskedőknek kell kigazdálkodniuk.
Jövedéki adó csökkentése
A kormány a kiskereskedelmi ársapka mellett az üzemanyagokra vonatkozó jövedéki adó csökkentésével is hozzájárult az olajpiaci válság miatt kialakult üzemanyag-piaci zavar kezeléséhez. A 2026. március 10-től hatályos intézkedést megelőzően Magyarországon a jövedéki adó mértéke egy liter 95-ös benzinen 160 forint, egy liter dízelen 150 Ft volt. Ez a jövedéki adó mérték akkor az uniós országok között a 3. legalacsonyabbnak számított. Az Európai Unió előír egy minimális jövedéki adó szintet minden tagállam számára. A védett üzemanyagár bevezetésével együtt a kormány erre a minimumszintre csökkentette a jövedéki adót, ami a 95-ös benzin esetén literenként 140 forintot, a dízel esetén pedig 130 forintot jelent. Az Európai Unióban jelenleg a legalacsonyabb, üzemanyagokra kivett jövedéki adó Magyarországon van.
Stratégiai olajkészletek felhasználása
A kormány 2026. február 19-én döntött a stratégiai kőolajkészletek részleges felszabadításáról. Erre az intézkedésre már a Barátság kőolajvezeték ukrán blokádja miatt is szükség volt, a globális olajválság csak ezután érkezett.
A stratégiai olajtartalék az állam biztonsági készlete, amelyet kizárólag súlyos ellátási zavarok esetén szabad felhasználni. A stratégiai tartalékot Magyarországon a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) kezeli. A készleteket nem egyetlen óriási tartályban, hanem az ország több pontján, védett helyszíneken tárolják.
A felszabadított készletet elsőbbségi joggal a MOL vásárolhatja meg. A stratégiai készlet mennyiségére is van uniós előírás. Eszerint 90 napnyi fogyasztásnak megfelelő mennyiséget kell ilyen formában tárolnia a tagállamoknak.
A tartalék felszabadítására vonatkozó döntés időpontjában Magyarország ezt az előírást bőven teljesítette. Az üzemanyag-piaci válság hatékony kezelése szempontjából kardinális szempont, hogy a stratégiai olajkészletet még az olajválság előtti áron beszerzett, olcsó orosz olajjal töltötték fel.
A kormány átmenetileg lemondott a jövedéki adó egy részéről, illetve felszabadította a stratégiai olajtartalékot, ezzel pedig lehetővé tette, hogy a MOL képes legyen kigazdálkodni a lakosságot és a vállalkozásokat védő ársapkából fakadó veszteségeit.
A védett ár az uniós toplista élén
Az üzemanyag-piaci válságot kezelő kormányzati beavatkozás következtében jelenleg a magyar forgalmi az aduász az Európai Unióban.
A szomszédos országokban az áremelkedés fékezésére különböző kormányzati intézkedéseket alkalmaznak. Ár- vagy árréskorlátozó intézkedéseket alkalmaznak Szerbiában, Horvátországban és Szlovéniában. Szlovákiában mennyiségi korlátozást vezettek be, illetve a külföldi rendszámos autókra magasabb ár vonatkozik. Romániában elsősorban a fuvarozók támogatására fókuszáltak, Ausztriában pedig nem vezettek be klasszikus ársapkát, ugyanakkor korlátozták az áremelések gyakoriságát.
Március végére a benzin ára a védett árnak köszönhetően az egész régiót tekintve Magyarországon volt legalacsonyabb, míg Romániában átlagosan 710, Ausztriában 730 forintnak megfelelő lejt, illetve eurót kellett fizetni egy literért. A sógoroknál így 23%-kal került többe a benzin, mint itthon. A dízel Szlovákiában volt a magyarországihoz hasonló, 615 forintos árszinten, ugyanakkor Romániában 770, Szerbiában 810, Ausztriában 840 forintnak megfelelő összeget kellett érte fizetni. Utóbbi a hazai árnak több mint egyharmadával drágább.
A nyugat-európai országokban jellemzően adócsökkentéssel, illetve a benzinkutak hatósági ellenőrzéseinek fokozásával próbálják fékezni az árakat. A 2 euró alatti áraknak viszont búcsút inthetünk. Németországban a benzin ára 770, míg a dízel ára Hollandiában 880 forint körül alakul. Ha autóval utazunk külföldre, mindenképpen érdemes teletankkal elindulni:
- Romániában 40 liter dízelért 6200 forinttal,
- Ausztriában 9000 forinttal,
- Hollandiában 10600 forinttal többet kellene fizetnünk,
mint a védett áras tankolás esetén itthon.
