Minőségromboló fluktuáció
Azon a munkahelyen, ahol 10 százaléknál nagyobb évente a fluktuáció, ott nem lehet minőségi munkát végezni – jelentette ki Balog Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke. Márpedig az egészségügyi intézmények jelentős részében, különösen bizonyos szakterületeken ez a helyzet, pedig itt az állandóság a betegellátás érdekében elengedhetetlenül fontos lenne – tette hozzá. Ám a három műszak, a perspektíva hiánya, a rossz munkakörülmények és fizetések miatt sok szakápoló elhagyta és elhagyja a pályát, hiszen nem sok jóra számíthat: 43 évi kemény munka után 60-70 ezer forint lesz a nyugdíja.
Az elnök tovább sorolta az ápolóhiány és az utánpótlás elmaradásának okát. Úgy látja: ehhez jelentősen hozzájárul a nehéz fizikai és pszichikai terhekkel járó munkavégzés s a korszerű ápolás feltételeinek hiánya. Nincs megfelelő védőruházat és védőeszköz, a munkaruhákat a dolgozók maguk mossák ki otthon. Szerinte kritikán aluli munkakörülmények között végzik felelősségteljes munkájukat, ennek ellenére a kötelező heti munkaidő magasabb más ágazatokhoz képest, és az úgynevezett önként vállalt túlmunka tovább nehezíti a helyzetet. Gondot okoz, hogy a sok évtizeddel ezelőtti helyzethez képest ma megszűnt a nővérszállók többsége, így aki otthonától távol dolgozik, vagy fizeti a magas albérleti díjat, vagy naponta órákat utazik a munkahelyére, ám nincs szociális támogatási rendszer, nem családbarát ma ez a munkahely. Mindezek ellenére rosszak a fizetések, az ígért s pár éve már meg is kezdett bérfelzárkóztatás félbeszakadt, s nincs szakmai megbecsülés.
Válságban lévő ágazatról van szó – jelentette ki Balog Zoltán, így válságmenedzselés szükséges, de sürgősen. A betegellátás érdekében hosszú távra vonzóvá kellene tenni a pályát, mert sok szakterületen rövid időn belül ténylegesen nyugdíjba mennek a már régóta nyugdíjkorhatár fölött dolgozók. A fiatalok közül pedig aki teheti, elhagyja a pályát, ezért azonnali intézkedések kellenek az egészségügyi emberierőforrás-krízis megállítására.
Az egészségügyi ágazatot – az itt dolgozó közalkalmazotti réteget – kompenzációban kell részesíteni, így például legalább a kórházi ágy mellett dolgozóktól nem lenne szabad megvonni a 13. havi fizetést. El kellene gondolkodni azon is, hogy visszaállítsák a korábban alkalmazott pótlékokat, vagy ösztöndíjat adni a jelenlegi képzésekben részt vevőknek, hogy a végzés után az ágazatban helyezkedjenek el. A munkakörülményeken javíthatnának a ma már rendelkezésre álló eszközökkel, az ápolást segítő betegemelők, védőeszközök alkalmazásával, a betegellátás folyamatára és eredményére való összpontosítással, a strukturális elemek újragondolásával s így az ápolást kiszolgáló szolgáltatások leválasztásával. Például a mosodai, az étkeztetési szolgáltatást, a távozó beteg utáni takarítást, az ágyellátást, a gyógyszerellátási szolgáltatást meg kellene oldani.
Balog Zoltán beszámolt pozitív eredményről is. Elmondta, hogy a Kezdő vállalkozói aktivitás ösztönzésének támogatása címmel meghirdetett pályázat sikeres volt, hiszen az eddig semmilyen vállalkozási tapasztalattal és bizalommal nem rendelkező szakdolgozókat megismertethetik a vállalkozás szabályaival, lehetőségeivel, előnyeivel. Ezzel biztosíthatják, hogy egzisztenciális lehetőséget lássanak a jövőben a vállalkozási formákban. VG
