Egymilliárdnyi éhező a földön

„Nincs élelmiszer-biztonság klímabiztonság nélkül, így a decemberi koppenhágai klímacsúcs a globális éhezés szempontjából is alapvető jelentőségű lesz” – hangoztatta Ban Ki Moon Rómában, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) csúcstalálkozóján, amelyen mintegy hatvan ország állam- és kormányfője vesz részt. Az ENSZ főtitkára szerint az élelemhez való hozzájutás alapvető emberi jog, hozzátéve, napjainkban több mint egymilliárd ember éhezik a világon.

A FAO szerint a klímaváltozás, az apadó szárazföldi vízkészletek és a globális túlnépesedés lesznek a legsúlyosabb problémái a mezőgazdaságnak az elkövetkező évtizedekben. Lényegesen több költségvetési beruházás szükséges az agrárium kutatás-fejlesztési tevékenységeibe, hogy ezekkel a kihívásokkal megküzdjön az ágazat – állítja a világszervezet a római konferenciára elkészített tanulmányában. Számításaik szerint a világ mezőgazdasági termelésének 2050-ig 70 százalékkal kell emelkednie ahhoz, hogy a mainál 2,3 milliárd fővel népesebb emberiség igényeit ki tudja szolgálni. A növekedés 90 százaléka a jelenlegi termőföldek intenzívebb kihasználásából származhat, és csak 10 százalékát adhatják az újonnan megművelt területek. A fejlődő országokban ez az arány elérheti a 20 százalékot is, míg azok az államok, amelyek szűkölködnek termőterületekben, egyedül a meglévő források termőképességének fokozására támaszkodhatnak. Egy-két évtizedig a globális felmelegedés hatásaként Kanadában és Oroszországban növekedhetnek a termőterületek.

A klímaváltozás és az egyre erősebben fellépő vízhiány miatt új módokat kell találni a terméshozamok föllendítésére. Az átlaghőmérséklet két Celsius-fokkal történő emelkedése visszavetheti több létfontosságú növény – például – a kukorica termőkapacitását. Az Egyenlítőhöz közeli térségekben a termésmutatók akár 20-40 százalékkal is csökkenhetnek.

Egy szakértő szerint, ha a Föld átlaghőmérséklete négy fokkal emelkedne, akkor csak egymilliárd embert lehetne ellátni a világon élelmiszerrel.

A FAO felhívja a figyelmet az új technológiákra, például a talajmegmunkálás teljes mellőzését javasolja a gazdálkodóknak. Így felével-kétharmadával csökkenthetnék a gazdaságok üzemanyag-felhasználásukat, a talaj karbonkivonó képessége viszont növekedne. Gazdaságosabbnak tartja a világszervezet a nitrogéntrágya használatát, javasolja a biológiailag fixált nitrogénkészletek növelését. A vízfelhasználás is hatékonyabbá tehető, többek közt a vízgyűjtés gyakorlatával és a talaj nedvességtartalmának konzerválásával. VG

Az Oxfam International segélyező szerv egyébként megjegyezte, hogy akár 20 milliárd dollár is elég lehetne az éhezés megszüntetésére, ha az adakozók tudnák, hogy mire használják az összeget.

Az Oxfam International segélyező szerv egyébként megjegyezte, hogy akár 20 milliárd dollár is elég lehetne az éhezés megszüntetésére, ha az adakozók tudnák, hogy mire használják az összeget. Drága marad az élelmiszer Az élelmiszerek ára rövid távon magas maradhat a FAO szerint, mert kereslet és a kínálat között igen kényes az egyensúly, ez akár élelmezési válságot is kirobbanthat. Az árak lejjebb mentek a 2008. évi csúcshoz képest, de májusban átlagosan még mindig 24 százalékkal magasabbak voltak, mint 2006-ban. Ennek oka, hogy a mezőgazdasági alapanyagok és az energia iránti kereslet növekedése nem párosul elegendő termelői kapacitás kiépítésével.

Az előrejelzések szerint a szemes termények átlagára 10-20 százalékkal lesz magasabb reálértékben 2009–2018 között, mint 1997–2006 között volt, míg a növényi olajok átlagára 30 százalékkal lehet több. Rövid távon kisebb mértékben drágulnak a húsfélék és tejtermékek.-->