A kezdeményes ugyanakkor nem számol azzal, hogy kizárólag ’89 demokratáira nem lehet egy párt megújítását alapozni. A Demokratikus Koalíció bejelentése után megindultak a találgatások és a vádaskodások, mind a jobb-, mind a baloldalon. Az anti-gyurcsányisták máris az MSZP belső felmorzsolásáról beszélnek, s a leendő új platformot olyan „titkos féregnek” állítják be, amely középtávon Gyurcsány megerősítésére hivatott, végül pedig a párt szétzilálására.
A platform meghatározása nem sokat változott a rendszerváltás óta, a hatályos Alapszabály szerint a „platform a párt egyes tagjainak politikai nézetközösségen alapuló, a párt programjának, irányvonalának bizonyos elemeit érintően önálló, másoktól eltérő véleménnyel rendelkező nyilvános csoportja”. 2000-től indult meg az a folyamat, hogy a platformok szelektálódtak és egyben megerősödtek. Ezzel együtt szigorodott a platformalapítás szabálya is.
Látszólag tehát Gyurcsány Ferenc „feltalálta a spanyolviaszt”: a párt szétrobbantása nélkül (mert ugye ez is benne volt a pakliban) nyitott lehetőséget a megújítására. A Demokratikus Koalíció – már amennyiben létrejön – nem simulhat bele az MSZP eddigi platformjaiba. Egyrészt azért mert először lép fel egy platform olyan igénnyel, hogy a párt megújításának valódi alapja legyen. Vagyis a Koalíció mindenképpen felkavarhatja a platform-állóvizet, méghozzá két szempontból is. Egyrészt maga az alapító-kezdeményező Gyurcsány Ferenc személye miatt.
A párt erős vagy erősnek mondott politikusai (Botka László, Szanyi Tibor) egyre inkább azt kommunikálják, hogy a múlt emberei vonuljanak vissza, eközben Mesterházy Attila kivár és mindenkire számít. Vagyis Gyurcsány személye akár valódi kenyértöréshez is vezethet, rávilágítva az MSZP eddig el-elfojtott konfliktusaira. Az érem másik oldalán pedig ott van a Demokratikus Koalíció fő célkitűzése: a párt kinyitása a közép irányába. Ez sok pártbeli prominens szemét csípi, hiszen a kudarcos kormányzás óta minden liberális hatástól úgy fél az MSZP, mint ördög a szenteltvíztől.
Vagyis a Koalíció – részben áthágva az Alapszabály azon pontját, hogy a platformhoz csak párttagok csatlakozhatnak – azzal, hogy kinyitja a pártot idegenek számára (s ezt büszkén is hirdeti Gyurcsány Ferenc) egy politikai időzített bombát helyez el a párton belül. Mindezek felvetik azt a kérdést, hogy a volt miniszterelnök kit tekint a Fidesz potenciális kihívójának, esetleg váltópártjának: az MSZP-t vagy a leendő platformot?
