Zárul az árvízi újjáépítés

Két hetet csúszik, de a legfontosabb célnak megfelelve még a tél beállta előtt befejeződhet a május–júniusi árvíz utáni újjáépítés. A kormány eredetileg október 31-ét jelölte ki végső határidőnek, amíg minden, az árban súlyosan károsult házat lakhatóvá tesznek. Az esetek többségében az építkezés valóban rendben lezajlott, a műszaki átadás-átvétel pedig Pintér Sándor ígérete szerint november 15-re fejeződhet be.

Pedig az újjáépítés sokáig egyáltalán nem látszott sikeresnek. A legnagyobb problémát nem a forráshiány jelentette, hanem a hivatalos ügymenet rendkívül lassú tempója. Augusztus közepéig nem történt több a kárfelmérésnél és az engedélyeztetési eljárások megindításánál. A kormány 3,17 milliárd forintot különített el a helyzet kezelésére, ám a bürokratikus folyamatok felgyorsítására is szükség volt ahhoz, hogy ne sokkal csússzanak ki a határidőből. Augusztus 16-án lépett csupán hatályba az a kormányrendelet, amely a felére csökkentette az árvíz sújtotta területeken az építési engedély kiadásának határidejét, így ezeket az ügyeket tizenegy nap alatt el kellett bírálni. Szintén jelentős segítséget jelentett az a rendelkezés, amely lehetővé tette, hogy ha az illetékes települési jegyzőnek nem áll rendelkezésére elegendő számú munkatárs, akkor a megyeszékhely jegyzője átvehesse az építésügyi hatóság feladatait. Rendes körülmények között az sem szokásos eljárásrend, hogy ha az engedélyeztetésnél egy szakhatóság nem képviselteti magát, akkor megadottnak kell tekinteni a hozzájárulását, ám most hat hónapig lehetőséget adtak erre is.

Sokáig azzal számoltak az illetékesek, hogy 323 ház vált lakhatatlanná, ám egy szeptemberi statikusi vizsgálat további 21 épületet talált veszélyesnek. Az árvíz viszonylag koncentráltan pusztított: ugyan 41 településen volt olyan ház, amely alkalmatlan lett a lakhatásra, az összes közel kétharmada, összesen 204 épület felsőzsolcai. (A kisvárosban összesen mintegy 2200 lakóépület van.) Nem kellett azonban mindegyiket újjáépíteni, csupán amelyek tulajdonosa úgy döntött. Az állami támogatást fel lehetett használni új ingatlan vásárlására is, Felsőzsolcán ötvenen választották ezt a lehetőséget. Harmincöten úgy döntöttek, nem kérnek az állami támogatásból, mert a biztosítójuktól nagyobb kártérítést kapnak. A biztosítások hiánya egyébként is súlyos problémákra vetett fényt: a károsodott magánépületek alig ötöde volt csupán biztosítva. A kormányzati támogatás annyira volt elég, hogy az alapvető lakhatási feltételeket biztosítani lehessen, és több kétely is felmerült, mennyire lehetnek jó minőségűek a meglepő gyorsasággal elkészített épületek. Rudolf Mihály főépítész korábban arról tájékoztatott: a házakat úgy tervezték, hogy később bővíthetők legyenek. SzI

Nem bontottak az ártéren

Továbbra is nyitva tart az ártérre épített miskolci Auchan áruház, amelyet Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár a nyáron még bezárással és lebontással fenyegetett. Illés akkor arra hivatkozott: birtokában van a környezetvédelmi felügyelőség határozata, amelyben árvízvédelmi szempontok alapján nem járultak hozzá az építkezéshez. A beruházók fellebbeztek a határozat ellen, a másodfokon eljáró országos főfelügyelőség pedig hozzájárult az építkezéshez. Többször is elmondta: meg kell vizsgálni, milyen jogi lehetőségek vannak a szerinte az árvízkárokért felelős bevásárlóközpont épületének lebontására. Ez végül nem történt meg, a kárelhárítás után az áruház októbertől újra nyitva tart.