késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Vörös zóna: Ukrajnának talán még az oroszoknál is nagyobb ellenséggel kell szembenéznie – de ennek éppen Moszkva az oka
Egy új index azonosította azokat az országokat, amelyek a legsebezhetőbbek a klímasokkokkal szemben. Megdöbbentő, hogy két európai ország, Ciprus és Ukrajna is szerepel a listán. Az ukrán klímaválság hátterében az orosz–ukrán háború áll.
Több mint kétmilliárd ember él olyan országokban, amelyek a „vörös zónába” tartoznak – ezekben magas a nagyobb veszélyhelyzetek vagy katasztrófák kockázata, miközben egyre kevesebb a pénzügyi forrás. A 65 legveszélyeztetettebb ország kétharmada Afrikában található, de a lista két európai országot is tartalmaz: Ciprust és Ukrajnát.
Az egyesült államokbeli Columbia Climate School által, a Rockefeller Alapítvány támogatásával létrehozott Climate Finance (CliF) Vulnerability Index célja, hogy átfogóbb kockázatértékelést nyújtson, és végső soron támogassa a segítségnyújtás irányítását oda, ahol arra a legnagyobb szükség van.
A klímasokkok egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak, miközben sok olyan ország, amely a legnagyobb fenyegetéseknek van kitéve, erősen el van adósodva – ez pedig korlátozza hozzáférésüket a pénzügyi piacokhoz
– mondta az Euronewsnak Jeff Schlegelmilch, a Columbia Climate School klímával foglalkozó szakmai gyakorlatának docense és a Nemzeti Katasztrófafelkészültségi Központ igazgatója
Vészjósló forgatókönyvek
A hőhullámok, áradások, ciklonok, aszályok és más szélsőséges időjárási események mind gyakoribbá válnak, ahogy a klíma felmelegszik. Bár az előrejelzések jelentős bizonytalanságokkal terheltek, a Világgazdasági Fórum szerint ezek
a klímakatasztrófák 2050-ig több mint 14,5 millió halálesetet és 12,5 ezermilliárd dollár globális gazdasági veszteséget okozhatnak.
Eközben az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) becslése szerint az éghajlatváltozás alkalmazkodási költségeinek előteremtése – az úgynevezett alkalmazkodási finanszírozási rés – akár 387 milliárd dollárra is rúghat évente. A kutatók szerint azonban a magas hitelfelvételi költségek és a korlátozott pénzügyi hozzáférés sok országban egy ördögi kört alkot: klímakatasztrófák utáni reagálás és helyreállítás váltja egymást, miközben nincs lehetőség a valódi előrelépésre az éghajlatváltozás mérséklésében vagy az ahhoz való alkalmazkodásban.
A hagyományos segélyezési modellek, amelyek az egy főre jutó GDP-n vagy a jövedelmi szinten alapulnak, nem tükrözik megfelelően a klímakitettség egyedi és egyre növekvő kockázatait, valamint azt, hogy ezek kezelésére sok ország csak korlátozottan fér hozzá tőkéhez
– teszi hozzá Schlegelmilch. „A CliF sebezhetőségi index reálisabb képet ad a kockázatokról, beleértve a pénzügyi forrásokhoz való hozzáférést is, amelyekre szükség van a klímasérülékenység kezeléséhez” – mondja a szakértő.
A ciprusi és az ukrán klímaválság háttere
A „vörös zónát” nagyrészt a szubszaharai afrikai országok uralják – 65 veszélyeztetett ország közül 43 (66 százalék) innen származik –, ahol a klímasérülékenység és a pénzügyi gyengeség átfedése figyelhető meg.
Ciprus és Ukrajna azért került ebbe a kategóriába, mert náluk is egyszerre van jelen a magas klímakockázat és a korlátozott pénzügyi kapacitás ezen kockázatok kezelésére.
Az index országonként négy előrejelzést készít: egy-egy 2050-re és 2080-ra vonatkozót, „optimista” és „pesszimista” klímamodellek alapján.
- Tíz afrikai ország szerepel mind a négy forgatókönyv esetében a tíz legsebezhetőbb állam között: Angola, Burundi, Gambia, Guinea-Bissau, Eritrea, Lesotho, Malawi, Dél-Szudán, Szudán és Zambia.
- Ukrajna és Ciprus szintén a vörös zónába esnek: Ciprus a 2050-es optimista, a 2050-es pesszimista és a 2080-as pesszimista forgatókönyv szerint; Ukrajna a 2050-es és 2080-as optimista változatban.
Ez elsősorban nem a klímaváltozás kockázatai miatt van így, ezek azonban szintén szerepelnek az index adataiban.
Ciprus esetében például földrengés a veszélyforrás, míg Ukrajnában az orosz–ukrán háború fokozza a sebezhetőséget.
Az európai országok jóval nagyobb arányban szerepelnek azon államok listáján, amelyek a legjobban fel vannak készülve a klímasokkok kezelésére. A tíz legfelkészültebb ország közül nyolc OECD-tag, és közülük öt Európában található: Dánia, Észtország, Norvégia, Svájc és Svédország – valamint Dél-Korea, Japán és az Egyesült Államok.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.