Vörös zóna: Ukrajnának talán még az oroszoknál is nagyobb ellenséggel kell szembenéznie – de ennek éppen Moszkva az oka
Egy új index azonosította azokat az országokat, amelyek a legsebezhetőbbek a klímasokkokkal szemben. Megdöbbentő, hogy két európai ország, Ciprus és Ukrajna is szerepel a listán. Az ukrán klímaválság hátterében az orosz–ukrán háború áll.
Több mint kétmilliárd ember él olyan országokban, amelyek a „vörös zónába” tartoznak – ezekben magas a nagyobb veszélyhelyzetek vagy katasztrófák kockázata, miközben egyre kevesebb a pénzügyi forrás. A 65 legveszélyeztetettebb ország kétharmada Afrikában található, de a lista két európai országot is tartalmaz: Ciprust és Ukrajnát.
Az egyesült államokbeli Columbia Climate School által, a Rockefeller Alapítvány támogatásával létrehozott Climate Finance (CliF) Vulnerability Index célja, hogy átfogóbb kockázatértékelést nyújtson, és végső soron támogassa a segítségnyújtás irányítását oda, ahol arra a legnagyobb szükség van.
A klímasokkok egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak, miközben sok olyan ország, amely a legnagyobb fenyegetéseknek van kitéve, erősen el van adósodva – ez pedig korlátozza hozzáférésüket a pénzügyi piacokhoz
– mondta az Euronewsnak Jeff Schlegelmilch, a Columbia Climate School klímával foglalkozó szakmai gyakorlatának docense és a Nemzeti Katasztrófafelkészültségi Központ igazgatója
Vészjósló forgatókönyvek
A hőhullámok, áradások, ciklonok, aszályok és más szélsőséges időjárási események mind gyakoribbá válnak, ahogy a klíma felmelegszik. Bár az előrejelzések jelentős bizonytalanságokkal terheltek, a Világgazdasági Fórum szerint ezek
a klímakatasztrófák 2050-ig több mint 14,5 millió halálesetet és 12,5 ezermilliárd dollár globális gazdasági veszteséget okozhatnak.
Eközben az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) becslése szerint az éghajlatváltozás alkalmazkodási költségeinek előteremtése – az úgynevezett alkalmazkodási finanszírozási rés – akár 387 milliárd dollárra is rúghat évente. A kutatók szerint azonban a magas hitelfelvételi költségek és a korlátozott pénzügyi hozzáférés sok országban egy ördögi kört alkot: klímakatasztrófák utáni reagálás és helyreállítás váltja egymást, miközben nincs lehetőség a valódi előrelépésre az éghajlatváltozás mérséklésében vagy az ahhoz való alkalmazkodásban.
A hagyományos segélyezési modellek, amelyek az egy főre jutó GDP-n vagy a jövedelmi szinten alapulnak, nem tükrözik megfelelően a klímakitettség egyedi és egyre növekvő kockázatait, valamint azt, hogy ezek kezelésére sok ország csak korlátozottan fér hozzá tőkéhez
– teszi hozzá Schlegelmilch. „A CliF sebezhetőségi index reálisabb képet ad a kockázatokról, beleértve a pénzügyi forrásokhoz való hozzáférést is, amelyekre szükség van a klímasérülékenység kezeléséhez” – mondja a szakértő.
A ciprusi és az ukrán klímaválság háttere
A „vörös zónát” nagyrészt a szubszaharai afrikai országok uralják – 65 veszélyeztetett ország közül 43 (66 százalék) innen származik –, ahol a klímasérülékenység és a pénzügyi gyengeség átfedése figyelhető meg.
Ciprus és Ukrajna azért került ebbe a kategóriába, mert náluk is egyszerre van jelen a magas klímakockázat és a korlátozott pénzügyi kapacitás ezen kockázatok kezelésére.
Az index országonként négy előrejelzést készít: egy-egy 2050-re és 2080-ra vonatkozót, „optimista” és „pesszimista” klímamodellek alapján.
- Tíz afrikai ország szerepel mind a négy forgatókönyv esetében a tíz legsebezhetőbb állam között: Angola, Burundi, Gambia, Guinea-Bissau, Eritrea, Lesotho, Malawi, Dél-Szudán, Szudán és Zambia.
- Ukrajna és Ciprus szintén a vörös zónába esnek: Ciprus a 2050-es optimista, a 2050-es pesszimista és a 2080-as pesszimista forgatókönyv szerint; Ukrajna a 2050-es és 2080-as optimista változatban.
Ez elsősorban nem a klímaváltozás kockázatai miatt van így, ezek azonban szintén szerepelnek az index adataiban.
Ciprus esetében például földrengés a veszélyforrás, míg Ukrajnában az orosz–ukrán háború fokozza a sebezhetőséget.
Az európai országok jóval nagyobb arányban szerepelnek azon államok listáján, amelyek a legjobban fel vannak készülve a klímasokkok kezelésére. A tíz legfelkészültebb ország közül nyolc OECD-tag, és közülük öt Európában található: Dánia, Észtország, Norvégia, Svájc és Svédország – valamint Dél-Korea, Japán és az Egyesült Államok.
