Szerdán kell megmagyaráznia a médiatörvényt Orbán Viktornak

 Szerdán mutatja be a miniszterelnök a magyar elnökségi programot az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén. Orbán Viktor Magyarország féléves európai prioritásait, az Eu előtt álló kihívásokra adandó válaszait és a következő hat hónapra várható jogalkotási feladatokat ismerteti a képviselőkkel.

A kormányfő az Európai Uniós témák mellett vélhetőleg sok kérdést kap azokkal a belpolitikai témákkal összefüggésben is, amelyek az elmúlt hónapokban foglalkoztatták a közvéleményt.

Utóbbira utal az EP-frakciók többségének elmúlt hetekben tett több nyilatkozatai is. A szocialista képviselőcsoport szóvivője pénteken megismételte, hogy Martin Schulz frakcióelnök nyílt levélben kérte a miniszterelnöktől a médiatörvény visszavonását.

Mint mondta: a jogszabály szembemegy az európai jogszabályokkal, és szükségtelen konfliktusokhoz vezet. Ugyanígy látja a liberális, a zöld, a konzervatív és a baloldali képviselőcsoport is. A frakciók szóvivői a pénteki sajtótájékoztatón ugyancsak aggodalmuknak adtak hangot.

Egyedül a néppárti frakció nem fogalmazott meg kritikát a törvényről. A képviselőcsoport szóvivője politikai indíttatású támadásnak minősítette a magyar kormány elleni nemzetközi nyomást, és szerinte először meg kell várni az európai Bizottság véleményét a jogszabályról

A médiatörvény lesz a témája az állampolgári jogi és a kulturális szakbizottság hétfő esti együttes ülésének is, amelyen a képviselők arról is határozhatnak, hogy a februári plenáris ülésen vitára bocsássák a jogszabályt.

Orbán Viktor miniszterelnök, Jerzy Buzek az Európai Parlament és Jose Manuel Barroso bizottsági elnök külön megbeszélést folytat Strasbourgban a következő hétéves pénzügyi keretről. A plenáris ülésen Yves Leterme ügyvezető belga miniszterelnök is felszólal, számot vetve az elmúlt félév belga elnökségi munkájával.

Az ülésre meghívták Neelie Kroes és Viviane Reding EU-biztost is. Előbbi a digitális kérdések, illetve a média ügyeiben illetékes, utóbbi az alapvető szabadságjogokkal foglalkozik. Kroes volt az, aki még közvetlenül karácsony előtt levélben kért tájékoztatást a magyar törvényről, mert értesülései szerint kérdések merülhetnek fel azzal kapcsolatban, mennyiben felel meg a jogszabály a média- és audiovizuális szolgáltatásokról szóló uniós irányelvnek. A magyar hatóságok tájékoztatása nyomán Kroes hivatala jelenleg elemzi a médiatörvényt. Reding ugyanakkor - arra hivatkozva, hogy a törvény ügyében az uniós végrehajtó testület részéről Kroes jár el .

A főbb kifogások a médiatörvénnyel kapcsolatban:

1. A médiatörvény és a médiahatóság hatásköre kiterjed az írott és az online sajtóra - ez sehol Európában nincs így (csak az audiovizuális szolgáltatók és tartalmakra szokott vonatkozni a hatókör)

2. A Médiahatóság felügyeli a teljes sajtót, kvázi teljhatalma van

3. Az NMHH és a Médiatanács egypárti összetétele

4. Túlzott bírságolási összegek - különösen a médiapiacot (főleg a nyomtatott lapok piacát) érintő mély, évek óta tartó válság miatt tűnik különösen súlyosnak a bírságok összege. Ide tartozik az adatszolgáltatási bírság is, amely 50 millió forint is lehet.

5. A hatóság túlzottan erős jogkörökkel rendelkezik: nyomozati jogkör (az APEH-hez, VPOP-hoz hasonló)

6. a Médiabiztos szerepe: Olyan ügyeket vizsgálhat, amelyek nem jogellenesek, és a Hatóság jogkörébe nem tartoznak (140. §), ez ellentétes a jogállamiság elvével (mely szerint, amit törvény nem tilt, azt szabad). Gyakorlatilag kiterjeszti a Hatóság hatáskörét a törvény által nem szabályozott esetekre, tehát bármire – ez ellentétes az Alkotmánnyal is, különösen az 1/2007. AB határozattal. A Biztos hivatalból is eljárást indíthat. A biztost pedig az MNHH elnöke nevezi ki.

A médiatörvény részletes kritikáját itt olvashatja, de komoly elemzés olvasható itt is. További kifogások itt

Inforádió Rendkívüli ülés a médiatörvényről Rendkívüli ülést tart hétfőn, Strasbourgban a magyar médiatörvény ügyében az Európai Parlament polgári szabadságjogokkal, valamint igazságügyi és belügyi kérdésekkel foglalkozó bizottsága (LIBE), a kulturális bizottság közreműködésével.

Az ülésre meghívták Neelie Kroes és Viviane Reding EU-biztost is. Előbbi a digitális kérdések, illetve a média ügyeiben illetékes, utóbbi az alapvető szabadságjogokkal foglalkozik. Kroes volt az, aki még közvetlenül karácsony előtt levélben kért tájékoztatást a magyar törvényről, mert értesülései szerint kérdések merülhetnek fel azzal kapcsolatban, mennyiben felel meg a jogszabály a média- és audiovizuális szolgáltatásokról szóló uniós irányelvnek. A magyar hatóságok tájékoztatása nyomán Kroes hivatala jelenleg elemzi a médiatörvényt. Reding ugyanakkor - arra hivatkozva, hogy a törvény ügyében az uniós végrehajtó testület részéről Kroes jár el . Első olvasatban rendben van? A Magyar Nemzet információi szerint az EU bizottság rendben levőnek találta a médiatörvényt, és csak kisebb változtatásokat kér majd. -->