Megszólalt Bóna Szabolcs az agrárkamra teljes átalakításával kapcsolatban: új választási rendszer és kamarai biztos jön
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMagyarországon számos agrárszakmai és érdekképviseleti szervezet működik, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara azonban az elmúlt időszakban szerinte nem tudta megfelelően betölteni azt a szerepet, amelyet a gazdálkodók és az élelmiszer-gazdaság szereplői elvárnának tőle - közölte Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter. A miniszter meglátása szerint, az agrárium hagyományosan erősen átpolitizált terület, ami részben a termőföld kiemelt gazdasági és nemzetstratégiai jelentőségével magyarázható. A földtulajdonlás és a földhasználat kérdése mindig politikai viták tárgya volt, emiatt pedig a szakmai szervezetek működésére is rendszeresen megpróbáltak befolyást gyakorolni különböző politikai erők.
Az InfoRádió Aréna műsorának adott interjújában a miniszter közölte, hogy az agrárkamara az elmúlt időszakban ismét politikai csatározások színterévé vált, és működését jelentős mértékben meghatározta a politika. Úgy fogalmazott, hogy bár a kamara háttérintézményeiben komoly szakmai munka zajlott, annak eredményeit esetenként politikai vagy egyedi érdekek írták felül.
Bóna Szabolcs: új alapokra kerülnek a kamarai választások
A kormány egyik legfontosabb terve a kamarai választási rendszer teljes átalakítása. Bóna Szabolcs szerint a jelenlegi rendszer nem biztosította megfelelően a kamara valódi önkormányzatiságát, és nem adott kellő lehetőséget arra, hogy a tényleges tagsággal rendelkező szakmai szervezetek érdemben bekapcsolódjanak a döntéshozatalba.
A miniszter olyan választási rendszert szeretne kialakítani, amelyben a kamarai tisztségviselőket elsősorban a termékpályák szereplőit tömörítő szakmai szervezetek adják. A cél az lenne, hogy azok a szervezetek jelöljenek és támogassanak kamarai vezetőket, amelyek valós tagsággal rendelkeznek, és napi szinten képviselik egy-egy ágazat vállalkozóinak és termelőinek érdekeit.
Példaként említette a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezetet és Terméktanácsot, valamint a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács működését. Bóna Szabolcs szerint a jövőben általában is nagyobb szerepet kellene kapniuk a terméktanácsoknak, mert ezek képesek lehetnek egy-egy teljes termékpálya érdekeinek összehangolására.
A tervek alapján politikai szereplők nem tölthetnének be tisztséget a megújuló agrárkamarában. A miniszter szerint a kamarát nem egyszerűen egy másik politikai irányítás alá kell helyezni, hanem ténylegesen ki kell szabadítani a közvetlen politikai befolyás alól.
Olyan kamarai törvényt és választási rendszert szeretnénk, amelyben valós önkormányzatiság valósul meg, és politikai szereplők nem vállalhatnak szerepet a kamarai tisztségekben
– fogalmazott.
Szétválasztanák a szolgáltatásokat és az érdekképviseletet
Az átalakítás másik központi eleme a kamara különböző feladatainak egyértelmű szétválasztása lenne. Bóna Szabolcs szerint külön kell kezelni a közfeladatokat és szolgáltatásokat, valamint a kamarai érdekképviseletet. A miniszter fontos és megőrzendő szolgáltatásnak nevezte a falugazdász-hálózatot. Mint mondta, a falugazdászok jelentős segítséget nyújtanak a vidéki gazdálkodóknak
- a jogszabályok közötti eligazodásban,
- a támogatások igénylésében,
- az adminisztratív kötelezettségek teljesítésében
- és a szakmai tájékozódásban.
Hasonlóan fontos feladatnak tartja a termékpályák elemzését, az ágazati információk összegyűjtését, valamint a szakmai és szaktanácsadási szolgáltatásokat. Ezeket azonban szerinte világosan el kell választani az érdekképviseleti tevékenységtől.
Az érdekképviselet feladata szerinte az lenne, hogy összegyűjtse, összehangolja és a minisztérium felé közvetítse az agrár- és élelmiszer-gazdaság szereplőinek véleményét. A miniszter hangsúlyozta: egy valódi érdekképviseletnek akkor is hallatnia kell a hangját, ha az általa képviselt álláspont eltér a kormány szándékától.
– Ha a politikának más a szándéka, akkor vitatkozzunk róla. Legyenek érvek, legyen kompromisszum, és hallassa a kamara a hangját. Ne az történjen, hogy egyéni érdekek mentén valaki keresztül akar vinni valamit, a kamara pedig becsukja a szemét és meghajol a politikai akarat előtt – mondta.
Kamarai biztos világíthatja át a szervezet működését
A tervezett törvénymódosítás egyik legjelentősebb eleme egy kamarai biztos kinevezése lenne. A biztos feladata az agrárkamara korábbi működésének átvilágítása, az átalakítás levezénylése, valamint az új választási rendszerre történő átállás felügyelete lenne.
Bóna Szabolcs szerint a kamarai biztos komoly jogosítványokat kapna arra az esetre is, ha a kamara működésképtelenné válna. Erre például akkor kerülhetne sor, ha a jelenlegi vezetők lemondanának, vagy nem működnének együtt az átalakítás során.
A miniszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a biztos csak határozott időre kapna megbízást. Mandátuma az új kamarai választások lezárásáig, legfeljebb 2026 végéig tartana. Amikor feláll az új kamarai vezetés, a kamarai biztos feladata és tisztsége automatikusan megszűnne.A kormány abban bízik, hogy a jelenlegi kamarai vezetés együttműködik majd az átvilágításban, az intézményi átalakításban és az új választások megszervezésében. A folyamatban azonban a gazdálkodóknak és az élelmiszer-termékpálya valamennyi szereplőjének is fontos szerepet szánnak.
A kormánytervezetet korábban véleményező Magosz, komoly jogi, szakmai és alkotmányossági aggályokat fogalmazott meg. Meglátásuk szeirnt, az agrárkamara főlé kinevezni szándékozott kamarai biztos és a miniszteri felügyelet bevezetése felszámolhatja a NAK önkormányzatiságát, miközben a kisebb gazdák kamarai szerepvállalását is ellehetetlenítheti.
A tagdíjrendszert is felülvizsgálnák
Bóna Szabolcs szerint a kamara finanszírozását szintén újra kell gondolni. A szervezet működését három fő forrás biztosította: a kamarai tagdíjak, az állami költségvetési támogatások, valamint bizonyos feladatok esetében az európai uniós társfinanszírozás.
A miniszter szerint a kamarai tagdíjak az agrárium jövedelemtermelő képességéhez képest aránytalanul magasak voltak. Míg a kereskedelmi és iparkamarai hozzájárulás általában néhány tízezer forintos tétel, az agrárkamarában egyes nagyobb szereplőknek akár több millió forintot is fizetniük kellett évente.
Úgy véli, a magas tagdíjak ellenére a kamara működésének csak egy részét fedezték a tagok befizetései, a finanszírozás jelentős része állami és európai uniós forrásból származott. Különösen problémásnak nevezte, hogy miközben az Agrárminisztérium jelentős összegekkel járult hozzá a szervezet működéséhez, korábban nem rendelkezett tényleges törvényességi felügyelettel a kamara fölött.
A tagdíjrendszer felülvizsgálata ezért mindenképpen része lesz az átalakításnak. Később azt is megvizsgálhatják, hogy a kamarai tagságnak milyen körben kell kötelezőnek maradnia, illetve milyen finanszírozási modell mellett működhet fenntarthatóan a szervezet.
A tisztségviselők juttatásait is visszavágnák
A miniszter kifogásolta a kamarai vezetők és tisztségviselők korábbi juttatási rendszerét is. Állítása szerint egyes pozíciókhoz rendkívül magas javadalmazási csomagok tartoztak, miközben a tagok jelentős kamarai díjakat fizettek.
Bóna Szabolcs szerint a kamarai tisztségeknek elsősorban a szakmai közösségek képviseletéről, nem pedig magas vezetői juttatásokról kellene szólniuk. Az új szabályozásban ezért a vezetői javadalmazás rendszerét is átláthatóbbá és takarékosabbá tennék.
Év végéig megtartanák az új választásokat
A miniszter közlése szerint az új kamarai törvényjavaslat rövid időn belül az Országgyűlés elé kerülhet. A parlamenti általános és részletes vitát követően viszonylag gyors törvényalkotási folyamatra számítanak.
A cél az, hogy az átvilágítás, a törvényi átalakítás és az új kamarai választás még 2026 végéig lezáruljon.
A kormány azt szeretné, hogy 2027-et már egy új alapokon működő Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kezdje meg.
Bóna Szabolcs szerint a megújult szervezetnek valóban a mezőgazdasági termelők, az élelmiszer-feldolgozók és a teljes élelmiszer-termékpálya szereplőinek álláspontját kellene összegyűjtenie és a minisztérium felé közvetítenie.
A miniszter abban bízik, hogy az új rendszerben a kamara már érdemi partnerként vehet részt a következő időszak magyar agrárstratégiájának és az Európai Unió következő közös agrárpolitikájához kapcsolódó magyar álláspontnak a kialakításában.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke korábban számokkal cáfolhata azokat a bírálatokat, amelyek szerint a szervezet nem végez érdemi munkát a gazdákért. Süle Katalin alelnök a falugazdász-hálózattól az elektronikus ügyintézésen át a szaktanácsadásig sorolta azokat a feladatokat, amelyek szerinte nélkülözhetetlenek az agrárium működéséhez. Rávilágított: a köztestület éppen a legkisebbeknek segít legtöbbet.
