Az aggodalomra különösen okot pontok az élet védelmének garantálása a fogantatás pillanatától (II. cikk), a házasság intézményének meghatározása mint egy férfi és nő közötti életközösség (L cikk), a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés bevezetése (IV. cikk 2.), és a szexuális irányultság alapján való hátrányos megkülönböztetés tilalmának kihagyása (XV. cikk 2.).
Az Alkotmány II. cikke megsértheti azt az elvet, hogy a magzat védelmére hozott intézkedéseknek nem szabad aláásniuk a nők jogait, többek között az élethez, a fizikai és szellemi egészség legmagasabb szintjének eléréséhez, magánélethez, önrendelkezéshez, és az esélyegyenlőséghez való jogaikat, és a diszkrimináció tilalmát. Ezek a jogok több olyan nemzetközi egyezményben is rögzítésre kerültek, amelyeket a Magyar Köztársaság ratifikált, így a Nőkkel Szembeni Megkülönböztetés Valamennyi Formájának Felszámolásáról szóló egyezményben (CEDAW), a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában (ICESCR) és a Gyermekek Jogairól szóló Egyezményben (CRC).
Az új Alkotmány L. cikke előkészítheti egy, az azonos neműek közötti házasságot egyértelműen tiltó törvény meghozatalát, amely ellentétes lenne a nemzetközi és európai diszkrimináció-ellenes normákkal, különös tekintettel a házasodáshoz és a családalapításhoz való, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának (ICCPR) 23. cikkében rögzített jogokra. Ebben szerepel többek között, hogy az aláíró államok kötelesek biztosítani a hátrányos megkülönböztetéstől való mentességet minden, az okmányban szereplő joggal kapcsolatban. Az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy azonos nemű párokat is megilleti a házasodáshoz és családalapításhoz való jog, ahogy azt az Emberi Jogok Európai Egyezményének (ECHR) 8. cikke rögzíti.
A tényleges életfogytiglani szabadságvesztés (IV. cikk) megsértheti a kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód kapcsolatos nemzetközi tilalmat, amelyet többek között az ICCPR 7. és az ECHR 3. cikke mond ki. Az Emberi Jogok Európai Bírósága nyilvánvalóvá tette, hogy a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés ellentétes a kegyetlen és embertelen bánásmód tilalmával.
A szexuális irányultság kihagyása a diszkriminációmentesség alapjai közül leszűkítheti a magyar esélyegyenlőségi és egyenlő bánásmód törvény (2003. évi CXXV. tv.) hatályát, amely egyébként tiltja a szexuális irányultságon és nemi identitáson alapuló megkülönböztetést a foglalkoztatás, az oktatás, a lakhatás, az egészségügy, valamint a javakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés területén. Az új alkotmány ezzel szintén sérti az ECHR 21. cikkében és a 2000/78 (foglalkoztatásról szóló) uniós direktívában megfogalmazott esélyegyenlőségi normákat.
Az Amnesty International felszólítja a Magyar Köztársaság elnökét, hogy ne írja alá az Alkotmányt, és kérje fel az Országgyűlést a fentebb említett rendelkezések módosítására az európai emberi jogi normákkal összhangban.
Az Amnesty International szintén kéri az Európai Uniót, hogy sürgősen tegyen meg minden szükséges lépést annak biztosítására, hogy Magyarország ne sérthesse meg az európai diszkriminációellenes normákat.
Amnesty International -->
