Zaklatott időszakon estünk túl
A másik slágertéma a különadók sorozata volt. A kabinet először a bankokra, majd az energiaellátó, kereskedelmi és telekommunikációs cégekre rótt ki úgynevezett válságadókat. Maga a kormány sem tagadta, hogy e különadók brutális mértékű terhet jelentenek az ágazatokban, ám a költségvetési egyensúly javításához szükség volt ilyen lépésekre. A második Orbán-kabinet ugyanis arra számított, hogy Brüsszel rábólint a hiány átmeneti eleresztésére. Miután erről az Európai Bizottság hallani sem akart, szükség volt egy B tervre, amelyben a meglehetősen szokatlan húzások is szerepeltek.
Munka
A Fidesz választási ígérete volt, hogy tíz év alatt egymillió új munkahelyet teremt. A cél érdekében az elmúlt egy évben a kabinet több intézkedést hozott, amely az inaktívakat a munkaerőpiacra kívánja visszaterelni, és további lépések várhatók ezen a téren. Az egyik első volt ebben a sorban a közfoglalkoztatás új rendszerének kialakítása. A január elsejétől élő rendszerben a korábbiaknál jobban támogatják a közfoglalkoztatottat alkalmazó magáncégeket, a juttatott segélyeket pedig feltételhez – közmunkához vagy tanuláshoz – kötik.
A Széll Kálmán-tervben foglaltak szerint a jövőben az állam felülvizsgálja a rokkantnyugdíjasok jogosultságát, és közel 100 ezer embert újra munkába állítana azok közül, akik valójában munkaképesek.
A jövőben a tervek szerint csökkenne a munkanélküli-ellátás időtartama is, a jelenlegi 270 napról 90 napra, amely Európában a legrövidebb ellátás lenne. További terv, hogy visszamenőleg eltörölnék a korkedvezményes nyugdíjakat, és az 57 évnél fiatalabb rendvédelmi dolgozókat újra munkába állítanák.
Az eddig megtett lépések egyelőre nem emelték az aktívak számát, a megvalósult és tervezett lépések viszont komoly társadalmi feszültségeket okoztak az érintett csoportokban.
Otthon
A kormánytagok egyértelművé tették, hogy erősíteni kívánják az állami szerepvállalást a közélet különböző területein, így a gazdaságban is. A Széll Kálmán-tervben hozta nyilvánosságra a kormány azt a szándékát, hogy befagyasztaná a lakossági rezsiköltségeket, és hosszabb távon új alapokra helyezné az árképzést. Az egyik elképzelés szerint a hosszú távú szerződések helyett a piacon éppen olcsóbb forrásból jutnaa a lakossághoz az energia, ám ezt az előnyt kötelezően érvényesíteni kellene a szolgáltatóknak az árakban. Ennek részletei kidolgozás alatt állnak, ám egyes szakértők bírálták az elképzelést.
Az állami szerepvállalás erősítése volt a célja annak a tranzakciónak is, amelynek során az ország megvette a orosz Szurgutnyeftyegaz 21,2 százalékos Mol-részvénycsomagját. Orbán Viktor a lépést stratégiai jelentőségűnek minősítette, mondván, az jelentősen erősíti az ország energiabiztonságát.
A kormány szándékai ellenére nem született meg viszont a devizahiteleseket megsegítő program. Háttérinformációk szerint a probléma kezelésének egyelőre csak az alapelveiben értenek egyet a bankok a kormánnyal, megegyezésről nincs szó. Mindezt erősíti, hogy a bejelentés a részletekről már többször elmaradt.
Család
Már ma is bizonyosnak tűnik, hogy a magyar adópolitikában 2010-et a családtámogatás jelentős bővítésének éveként fogják emlegetni a jövőben. Egy gyermek után tíz-, kettő után húsz-, három esetén pedig akár százezer forintos kedvezményben részesülhetnek a családok. Ennek ellenére az utóbbi hónapok inkább az alacsonyabb keresettel rendelkezők nettó bérének csökkenésétől voltak hangosak: az adójóváírás szűkítésével ugyanis egészen havi bruttó 290 ezer forintos jövedelemig a korábbi 17 százalékos adókulcs 16 százalékra csökkenése és a magasabb szja-kulcs megszüntetése ellenére valamelyest apadtak a nettó keresetek az idén 2010-hez képest.
Ami az időskori ellátásokat illeti: a nyugdíjak terén kilátásba helyezett szigorításokról – elsősorban a rokkantellátások és a korkedvezményes nyugdíjak világában – fokozatosan születnek meg a jogszabály-módosítások, általában az érintettek heves tiltakozásától kísérve. A Széll Kálmán-terv már az idén 12 milliárd forintnyi megtakarítást remél e lépésektől, ez az összeg jövőre 93 milliárdra, 2013-ban pedig 129 milliárd forintra emelkedik. Ez utóbbi túlnyomó része, évi 117 milliárd a rokkantnyugdíjak felülvizsgálatából származik majd a kormányzati tervek szerint.
Egészség
Az egészségügy jövője a gazdaság beindulásán és a szakma együttműködésén múlik – mondta egy évvel ezelőtt Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár. Ám a pénzbe nem kerülő azonnali intézkedésként megszüntették az Egészségbiztosítási Felügyeletet és a patikaliberalizációt, felfüggesztették a gyógyításhoz előírt, de teljesíthetetlen tárgyi és személyi minimumfeltétel-rendeletet, eltörölték a rezidensek négy évre szóló „röghöz kötését” és az átlagosnál több receptet felíró orvosokat sújtó „korbácsrendeletet”.
Társadalmi vita után kidolgozták a hamarosan kormány elé kerülő, az ágazat strukturális átalakításáról, az új betegútszervezésről szóló Semmelweis-tervet, amely megerősíti az alapellátást, és várhatóan több kisebb kórházat ápolási és rehabilitációs intézménnyé alakít. Ám változtatás a Széll Kálmán-tervtől függ, ami a korábbi években kivont 235 milliárd után, a gyógyszercégek extraadóztatása miatt újabb 120 milliárddal csökkentené az ágazat pénzét. A forráskivonás végigfut a teljes ágazaton, így az ígéretek ellenére nem priorizált az egészségügy, a jelenlegi 4,4 százalékos GDP-részesedése 3,9-re csökken. A 100 208 havi átlagos nettó kereset itt a legalacsonyabb a közszférában, ezért drámai az orvoselvándorlás.
Rend
Bár Pintér Sándor belügyminiszter azt ígérte, hogy két hét alatt rend lesz az országban, jelenleg már az is eredménynek számítana, ha a kormány nem veszne össze végzetesen a rendészeti dolgozókkal. A gazdasági ügyekben annál nagyobb a szigor: Papcsák Ferenc elszámoltatási biztos és utóda, Budai Gyula a korábbi időszak több korrupciógyanús eseményét is vizsgálta, de vádemelésekig még nem jutottak el.
Néhány hónapra bekerült a jogi fogalmak közé a jó erkölcsbe ütköző végkielégítés. A korábban a közszférában a vezetőknek kifizetett, 2 millió forint feletti összegekre 98 százalékos adót vetettek ki, de az Alkotmánybíróság kétszer is visszautasította ezt az elképzelést. Végül csupán a 2010-es végkielégítések után kell különadót fizetni, s az (eddigi) utolsó elfogadott törvényszövegben sincs szó erkölcsről, csupán az öszszeghatárt jelölték ki.
Nem bántak kesztyűs kézzel a szocialista kormányok egyik leginkább kedvelt befektetési formájával, a PPP-vel sem. A magán- és a közszféra együttműködésén alapuló finanszírozási rendszerben nem indult el több beruházás, s a korábbiakat is leállították és felülvizsgálták.
Tervben van a magánfelek kivásárlása is, de ennek anyagi vonzatai még bizonytalanok.
