Belecsöppenünk a jövőbe

A téli olimpia 2018-as helyszínén az utóbbi években már több milliárd dollár értékben fejlesztették a versenyhelyszíneket és a kiszolgálólétesítményeket. Pjongcsang a négymilliárdos lélekszámú Ázsia kiemelkedő téli sport- és rekreációs központja lehet.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak (NOB) a dél-afrikai Durbanben tartott ülésszakán már a szavazás első fordulójában eldőlt, hogy a 2018-as téli olimpiát a dél-koreai Pjongcsang rendezheti meg. A sorozatban harmadszor kandidáló város a 95 szavazatból 63-at kapott. Két riválisa közül a németországi München 25, a francia Annécy pedig 7 voksot kapott.

„Lehet, hogy durván hangzik, de jót tett Dél-Koreának a korábbi két sikertelen kandidálás” – mondta lapunknak a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) nemzetközi igazgatója. Nagy Zsigmond szerint így volt idejük fejleszteni, felkészülni, nem volt meglepetés a siker. Az elmúlt évek alatt több mint egymilliárd dollárt költöttek fejlesztésekre, verseny- és edzéshelyszínekre, négy- és ötcsillagos szállodákra, egyéb kiszolgálólétesítményekre. „Pjongcsang Ázsia központi téli sporthelye lett, belecsöppenünk a jövőbe, az egész olimpiai mozgalomnak nagy eseménye lesz a 2018-as olimpia” – hangoztatta Nagy.

„A korábbi két koreai kandidálás is erős volt, nagyon erősen mögötte állt a közvélemény, de egy kicsit domesztikált volt a megközelítés” – mondta lapunknak Pekingből Vajda László. A magyar szakember tavaly január óta vesz részt szaktanácsadóként a pjongcsangi kandidálóbizottság munkájában. Fő feladata nemzetközi kapcsolatok, a stratégiaépítés és a technikai háttér kialakítása, többek között a kulcsfontosságú kandidáló kézikönyv összeállítása volt. Vajda 1991 és 1998 között a MOB-nál tevékenykedett. A naganói téli olimpia után tagja volt a sydney-i, az athéni, a pekingi olimpia szervezőbizottságainak, de dolgozott a tokiói és a szocsi kandidálóbizottságnak is. A szakember szerint hiányzott az a nemzetközi extra, amit a külföldi team alkalmazása jelentett a harmadik kandidáláskor. Korábban hiába kezdett jól az első körben Pjongcsang, a második körben Vancouver, Szocsi megelőzte a lobbizás hiányosságai miatt.

„A NOB-tagok azt is értékelték, hogy harmadszor is jelentkeztek, és a koreaiak számos ígéretüket beváltották” – mondta Vajda. A 13 versenyhelyszínből hét már el is készült. Az olimpiai falu megépítése van még hátra, az ingatlanokat szállodákká vagy lakóházakká alakítják majd át. A versenyhelyszínek kialakítására még mintegy 1-1,2 milliárd dollárt terveznek költeni, az olimpiai falura egymilliárdot. Gangnüngben, a 350 ezres tengerparti városban rendezik meg a jeges eseményeket, míg a hegyekben a 47 ezres Pjongcsang lesz az alpesi központ, ahonnan minden helyszín 30 perc alatt elérhető lesz.

Pjongcsang környékén több 2000 méter feletti hegycsúcs is van. A több évtizedes statisztikák alapján kiválóak a hóviszonyok, ez a vancouveri hóproblémák és a meleg miatt különösen fontos. „Az egyik kommunikációs águnk az volt, hogy a téli olimpiát Lillehammerhez (1994) hasonlóan visszaviszik a hegyi környezetbe a nagyvárosok – Vancouver, Salt Lake City és Torino – után” – mondta Vajda.

Már több mint a fele elkészült annak a gyorsvasúti szakasznak is, amely a hegyekben Pjongcsangot 50 perc alatt köti majd össze a 180 kilométerre lévő Szöullal és az incsoni nemzetközi repülőtérrel. Ennek a költsége mintegy 4,2 milliárd dollár.

„A szervezőbizottságon keresztül a koreai magánszféra terveink szerint mintegy félmilliárd dollárral fog csatlakozni, de ez az összeg 750 millió is lehet” – mondta Vajda. A NOB-on keresztül a tv-jogdíjakból 300-500 millió dollárt várnak. „A szervezőbizottsági büdzsé mintegy 1,5 milliárd dolláros lesz, ez általában standard szám, ekkora volt Torinóban, és ekkora lesz Szocsiban is” – mondta Vajda.

A koreai központi kormány mindent felülíróan és végső soron garantálja a város, a megye és a saját vállalásait is. A vasútépítés költségét a központi büdzsé állja. A helyszíneket kombináltan a provincia és a városok vállalják.

Nagy Zsigmond hangsúlyozta, hogy a pályázati anyagban vállalt költségvetés már jogi kötelezettségként jelenik meg, amelyet számon lehet kérni a rendezőkön.

A kandidálók egyik üzenete az volt, hogy nemcsak Koreának, hanem egész Ázsiának akarnak téli sportközpontot létrehozni. „Pjongcsang környéke már most is nagyon jelentős rekreációs központ, több százezres a befogadóképessége, kiemelkedő az infrastruktúrája, versenyképes bármelyik európai síközponttal” – hangoztatta a MOB nemzetközi igazgatója. Kínából és Japánból már most könynyen elérhető. A 1,5 milliós lakosú Kangvon megye Korea első számú egészségügyi turisztikai központja, jó néhány kiváló kórház és rehabilitációs intézmény működik a régióban. A gyorsvasúttól komoly fellendülést várnak, mivel már most rengeteg az ideérkező kínai és japán turista.

A térségbe a játékok ideje alatt várhatóan mintegy 195 ezer külföldi látogat el – írta a The Korea Herald. A különböző egyéb rendezvényekre pedig 490 ezer jegyet adhatnak el. A rendezők átlagosan 8 napos tartózkodásra számítanak. Ez a 2002-es Salt Lake City-i téli olimpián 7,7 nap volt. A külföldi látogatók ez idő alatt átlagosan 300 dollárt költhetnek el, ez összesen 477 millió dollárt jelenthet.

A Hyundai Kutatóintézet tanulmánya szerint a gazdasági fellendülés mértéke 64,9 milliárd dollár is lehet, melynek nagy része a rendezvény után realizálódik. Az eseményt követő 10. évben is lehet még indirekt haszonra számítani – ezek összege elérheti a 43,8 milliárd dollárt. A játékok lebonyolításához 300 millió dollárt remélnek összegyűjteni a szponzoroktól. A főbb támogatók – az autógyártó és telekommunikációs cégek és repülőtársaságok – 200 millió dollárral tudnának hozzájárulni a költségekhez. A szervezők több mint 2,08 millió jegy eladásában reménykednek az olimpiai játékokra, valamint további 300 ezret az azt követő paralimpiára.

A térségbe a játékok ideje alatt várhatóan mintegy 195 ezer külföldi látogat el – írta a The Korea Herald. A különböző egyéb rendezvényekre pedig 490 ezer jegyet adhatnak el. A rendezők átlagosan 8 napos tartózkodásra számítanak. Ez a 2002-es Salt Lake City-i téli olimpián 7,7 nap volt. A külföldi látogatók ez idő alatt átlagosan 300 dollárt költhetnek el, ez összesen 477 millió dollárt jelenthet.

A Hyundai Kutatóintézet tanulmánya szerint a gazdasági fellendülés mértéke 64,9 milliárd dollár is lehet, melynek nagy része a rendezvény után realizálódik. Az eseményt követő 10. évben is lehet még indirekt haszonra számítani – ezek összege elérheti a 43,8 milliárd dollárt. A játékok lebonyolításához 300 millió dollárt remélnek összegyűjteni a szponzoroktól. A főbb támogatók – az autógyártó és telekommunikációs cégek és repülőtársaságok – 200 millió dollárral tudnának hozzájárulni a költségekhez. A szervezők több mint 2,08 millió jegy eladásában reménykednek az olimpiai játékokra, valamint további 300 ezret az azt követő paralimpiára. Energiát termel a sajtó- és tv-központ „Környezetvédelmi szempontból az olimpiai szabványok meghaladják a nemzetközieket, a jelenleg létező legmagasabb tudás alapján felelnek meg a fenntartható fejlődés elveinek Pjongcsangban” – hangoztatta Nagy Zsigmond. A MOB nemzetközi igazgatója szerint olyan úttörő jellegű dolgok lesznek, amelyek hosszú távon hatnak majd a környezetvédelemre. Ezek a vállalások kiterjednek a működésre, a tervezésre és a lebonyolításra is.

Vajda László a kandidálóbizottság tagja elmondta, a helyszínek energia szempontjából önellátók lesznek, a sajtó- és tv-központ pluszenergiát is képes termelni az előzetes tesztelések alapján. Jelentős megújulófelhasználás lesz, főleg szélenergia. Már most is működnek szélturbinák a környéken. Az olimpiai falu energiaszükségletét 50 százalékban szél által termelt árammal fedezik majd.-->