Folyamatos filmfesztivál

A Napozz Holddalt egyetlen este vetítették országszerte 25 moziban, mégis több mint 4300-an látták. A termek kihasználtságát tekintve ez szép eredmény, azt jelenti, hogy a mozik több mint 80 százalékban megteltek. Ez volt a Magyarhangya elnevezésÛ mozgalom elsÕ bemutatkozása. A látványos siker nemcsak a Kispál és a Borz nagy rajongótáborának köszönhetÕ, hanem annak is, hogy a Magyarhangya csoport felismerte: a hagyományos moziforgalmazás helyett a filmet célzottan a koncertlátogatókhoz kell eljuttatni. És ha már megvan a célközönség, a marketingköltségeken is sokat lehet spórolni. Ez a közösségi moziforgalmazás alapja: nem a filmhez keresnek vaktában közönséget, hanem egy adott közösség igényeit felmérve kínálnak filmet.

Donáth Péter, a Magyarhangya kitalálója szerint az új utak keresése szükségszerÛ: a hagyományos eszközök csÕdöt mondtak, a fiatalok nem járnak moziba, sokkal szívesebben néznek filmet otthon, gyöngébb minÕségben, de ingyen. „Túl sok az információ és túl magas az ingerküszöb. Legális és illegális site-ok százai közül lehet választani. Nem kedvezett a moziknak a technikai fejlÕdés sem, az okostelefonok, tabletek idejében minden kézhez jön, pedig ezt a folyamatot lehetne felhasználni, hogy a közönséget jobban, pontosabban lehessen kiszolgálni” – foglalja össze a problémákat Donáth. Szerinte ez általános gond, a közönség hiányával küzdenek Nyugat-Európában is a filmforgalmazók. Úgy véli, a Kispál-film sikerének híre ment, filmforgalmazó cégüket azóta meghívják fesztiválokra, találkozókra is.

„A Magyarhangya egy mozgalom szeretne lenni, olyan, mint amikor a második világháború elÕtt a mezÕgazdasági szövetkezetek összefogtak, hogy minél olcsóbban juttathassák el a termékeiket a vásárlóknak” – mondja Donáth. ErrÕl szólt a Hangyapass bérlet, amely hat, sehol máshol nem látható filmre szólt. Összesen ötezer darabot szerettek volna értékesíteni olyan alkotásokra, mint az Attenberg, a Prímszámok magánya, a Tilva Ros vagy a Mint hal a vízben – ezek mind olyan filmek, amelyeknek európai premierjét a Magyarhangya szervezte meg. Bár a világgazdasági válság, a kultúrafinanszírozás kiszámíthatatlansága a már biztosnak tÛnÕ támogatókat is elriasztotta, Donáth hisz abban, hogy a konstrukció életképes. „Ha nagy számú közönség vesz részt a kísérletben, és Õk szavazzák meg, milyen filmet néznének meg, a szponzorok is pontos képet kapnak a közönségrÕl”.

„A filmforgalmazás mai problémáit fÕleg az okozza, hogy a cégek nem tudnak marketingre költeni, az óriásplakát, a tévéreklám túlságosan sokba kerül a várható bevételhez képest. A már létezÕ közösségeket sokkal könnyebb megszólítani. Ehhez elég egy jól mÛködÕ blog, egy kávézó, bármilyen találkozási pont, ahol lehet velük párbeszédet folytatni” – vélekedik Donáth. Majd hozzáteszi: a cél, hogy hozzáadott tartalmakkal eseménnyé tegyék a mozizást. Ez lehet egy beszélgetés a film végén, skype-interjú az alkotókkal, vagy – mint ahogy a Corvin moziban történt az idén – fényfestés a film jeleneteivel.

A Magyarhangya szeptember végétÕl új kísérletbe fogott: a hét négy napján Õk üzemeltetik a budapesti Odeon mozit. Közösségi alapon. ElsÕ programjuk Jancsó Miklós 90. születésnapjához kapcsolódott, aztán elindultak a filmklubjaik: külön sorozatot szentelnek a rövidfilmeknek, a divathoz kapcsolódó alkotásoknak, a skandináv filmeknek, a pszichologia.com site pedig pszichológiai témájú filmeket tÛz mÛsorra, a vetítéseket természetesen beszélgetések kísérik. Ezenkívül másokat is arra buzdítanak, hogy próbálják ki magukat filmforgalmazóként. Ha sikerül megtölteni az Odeon százfÕs termét, egy évig moziszék viseli a vállalkozó nevét, plusz a nyolcvanadik nézÕ után a jegybevételt is megkapja. A vetítési jogokat – ha az illetÕ nem kér lehetetlent – a Magyarhangya intézi.

Borsos Erika, az Odeon ügyvezetÕje szerint a Magyarhangya „a jövÕ mozizásának a modelljét” alkotta meg. A vezetÕ akkor lenne elégedett az új struktúrával, ha a filmszínház jelenlegi 20 százalékos kihasználtsága 40 százalékra nÕne. Ha ezt a Magyarhangyának december végéig sikerül elérnie, akkor a nyereségesebb napokon is, azaz egész héten üzemeltetheti az intézményt.

„A jelenlegi rendszer nem mÛködik fényesen. Nem csoda, hogy a producerek keresik a megoldást, hogyan lehet olcsóbban és hatékonyabban eljutni a közönséghez” – mondja Donáth. Ha a közösségi mozizás beváltja a reményeket, akkor nemsokára nekilátnak felújítani az Odeont. „Új arculatot adunk a mozinak, olyan lesz, mint egy folyamatos filmfesztivál. Itt az ideje újrafogalmazni a filmszínházak szerepét a városban” – teszi hozzá.

Gyorssegély

Hozzájuthatnak a februárban elkülönített 70 millió forintos támogatáshoz a fÕvárosi mÛvészmozik, miután a FÕvárosi KözgyÛlés szeptember végén döntött az összeg felosztásáról. Ennek értelmében a Budapest Film Zrt. 33,33 millió forintot kap az általa mÛködtetett három artmozi támogatására. A Budapest Mozi Közalapítványnak juttatott 36,66 milliós támogatásból 26,66 millió forinton a Vörösmarty, az Odeon, a Tabán, a Kino és a Cirko mozi osztozik. A csÕdközeli helyzet így elmúlt.