Rendszerváltás a sportban

„Sikeres költségvetési tárgyalásokon vagyunk túl, ez a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben azt jelenti, hogy a 2011. évihez képest nem csökkennek a sportcélú források” – tájékoztatta lapunkat a sportért felelős államtitkárság. A szervezet tárcája, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium jövő évi költségvetés-tervezete szerint 22,7 milliárd forintot szán a magyar sportra.

„A kormánytól az idén több mint 22 milliárd forintot kap a magyar sport, tavaly ez az összeg 14,7 milliárd volt” – nyilatkozta lapunknak a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) főtitkára. Molnár Zoltán emlékeztetett, a 2010-es olimpiai felkészülési keretből egymilliárdot elvett az akkori kormány, hogy a Forma–1-es jogdíjat kifizesse. Ezt az új kabinet később visszapótolta. Molnár kiemelte, jövőre a társaságiadó-kedvezményből mintegy 20 milliárd forintot kaphat a magyar sportélet, ez nem csak a látványsportágaknak jelenthet pluszbevételt. Az egyesületek és a MOB költségvetésében lehetőség lesz átcsoportosításokra, hogy más sportágak is részesüljenek a kedvezményből.

„A költségvetésben szereplő olyan támogatások, amelyek elsősorban a versenysportot, az élsportot, az olimpiai felkészülést az utánpótlás-nevelést segítik, már mind a MOB kezelésébe kerülnek” – mondta a szervezet főtitkára. A MOB 2004-ig az állami támogatásokról saját hatáskörében dönthetett, de ezt elvették a szervezettől. Csak az idei költségvetésben kaptak újra olyan feladatokat, amelyekkel kapcsolatban megvolt a döntési autonómiájuk mintegy 5,6 milliárd forintról. Minden olyan, olimpiai mozgalomhoz kapcsolódó feladatot átvettek, amely eddig a minisztériumnál volt. Ilyen az idős bajnokok elismerése, az olimpiai járadék, a nemzet sportolója elismerés, valamint az élsportolóknak és az edzőiknek normatív alapon járó Gerevich-ösztöndíj. A MOB dönt a sportegészségügyi, a doppingellenes, az egyetemi, főiskolai sport és egyes szabadidősport-események támogatásáról is

A MOB-nak sikerült elérnie, hogy a jövő évi büdzsében már egy 570 millió forintos külön tétel lesz az olimpiai-paralimpiai részvétel dologi kiadásainak fedezetére. Még folyik az egyeztetés arról, hogy a nehéz helyzetben lévő sportegyesületek további 500 millió forintot kapjanak jövőre.

„A költségvetésről szóló tárgyalásokon szeretnénk elérni, hogy a MOB-hoz kerüljenek az utánpótlás-nevelési programok is, amelyeket jelenleg költségvetési intézményi keretben – Nemzeti Sport Intézet – végeznek” – mondta Molnár. A szervezet a szabadidősport teljes támogatását és az állami tulajdonú olimpiai központok – tatai edzőtábor, szegedi kajak-kenu központ

– üzemeltetését is átvenné.

„A korábbi párhuzamosságokat megszüntetve az egycsatornás finanszírozás érdekében ezeknek a feladatoknak is a MOB-nál kell lenni, így minden állami támogatás, amely a sportba áramlik, a civilekhez kerül” – mondta Molnár. A főtitkár szerint minden területnek – a nem olimpiai sportágaknak, a fogyatékkal élő emberek sportját irányító testületeknek, a sportfórumnak, a szabadidősportnak, az egyetemi, főiskolai és diáksportnak is – meglesz a megfelelő jogosítványa, hogy egy szervezeti keretben dolgozhassanak. Az állami támogatásokat folyamatos szakmai egyeztetésekkel és civil kontroll alatt fogja szétosztani.

„Ez az átalakulás olyan jelentőségű, mintha a sportban most kezdődne a rendszerváltás” – hangoztatta Molnár. Most először az állam önként átad szinte minden fontos feladatot a civileknek. Csak a törvényalkotás meg egyes hatósági feladatok maradnak az államnál.

„Korábban nem mi döntöttünk a támogatásokról, csak ritkán konzultáltak velünk” – mondta a főtitkár. Az elmúlt években rendszeresen és folyamatosan késéssel érkeztek a támogatások, január helyett sokszor csak áprilisban, májusban. Az idén a MOB már januárban folyósította a pénzt, akár a saját bevételei és tartalékai segítségével. Így már ez évben élvezhette az egész magyar sport a szerkezeti átalakítás előnyeit.

„Szeretnénk jobban szerepelni, mint Pekingben, bár reálisan nézve a magyar sport annyit tud, mint amennyit a 2008-as olimpiai játékokon mutatott” – mondta Molnár. A Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára szerint biztató, hogy sok a tehetséges fiatal, és európai környezetben lesz az olimpia.

egyszerűbb intézményrendszer „Az állam közvetlen sporttámogatását áttekintve a 2007 és 2012 közti magyar költségvetési törvényekben, illetve a tervezetekben ritka kivétel az, ha két egymást követő évben a tételek rendszere változatlan maradt” – mondta lapunknak a Budapesti Corvinus Egyetem Sportgazdaságtani Kutatóközpontjának vezetője. András Krisztina szerint még akkor is így van ez, ha egyébként több évet átívelő programról van szó. Az egyes tételeket és azok számszerű alakulását egyértelműen meghatározta a sporttal kapcsolatos politikai ciklusok változásával öszszefüggően módosuló politikai szándék. Jelentőssé váltak a – korábbi sportszakmai eredményekhez kötött – sportolói, edzői ösztönzők és a relatíve nagy szerepet kapó személyi juttatások. A közgazdász üdvözítőnek tartja, hogy csökken a működési támogatások köre és nagysága, amely korábban nemzetközi viszonylatban túlzottan nagy volt. Ez ráadásul nem kényszerítette a sport intézményi rendszerét a hosszú távú önfenntartás, a fogyasztók és ügyfelek, az üzleti szféra felé. Szintén előnyös, hogy az intézményi rendszer egyszerűsödött, ez olcsóbbá, hatékonyabbá, átláthatóbbá teszi a működést.

A közgazdász szerint az állam közvetlen sportfinanszírozásának csökkennie kell, jól meghatározott, kormányzati ciklusokat átívelő prioritásait programokhoz kell kötnie.

a magyar sportéletnek.

Éber Sándor Az élsport elszívó ereje „A Nemzetgazdaságok versenyképessége mögött fontos tényező az emberek egészségügyi állapota, amelynek egyik legfőbb biztosítója a szabadidős sportolási tevékenység” – mondta lapunknak a Budapesti Corvinus Egyetem közgazdásza. András Krisztina szerint ezért indokolt a gyermek-, ifjúsági és felsőoktatási sport állami támogatása, a sportolás fiziológiai tevékenységgé tétele, a lakosság sporthoz való hozzáállásának megváltoztatása. Ez szükséges a tömegesítés megvalósulásához, hogy a piramis ne fordítottan álljon a jelentős forrásokat felemésztő, elszívó hivatásos sporttal a tetején. Mennyire lehet finanszírozója az állam a hivatásos sport olimpiai és világbajnoki érmekben meghatározott, gyakran túlzásokba eső eredményességének? András Krisztina szerint a sport támogatása vitathatatlan hatással van a fiatalok sport felé vezetésére, a nemzeti önérzetre, s országimázs- és országmarketing-hatása is jelentős, de önmagában a nyugat-európai 30 százaléknál nagyobb közvetlen állami finanszírozást nem indokolja.

A közgazdász szerint az állam közvetlen sportfinanszírozásának csökkennie kell, jól meghatározott, kormányzati ciklusokat átívelő prioritásait programokhoz kell kötnie.-->