A magyarok félnek az oltástól

Alacsony az influenza elleni oltottsági arány a magyarok körében: a 2010/2011-es szezonban a felnőttek 14 százaléka oltatta be magát – derül ki a Nielsen piackutató reprezentatív közvélemény-kutatásából, amelyet a Sanofi Pasteur megbízásából végzett. A vakcinát kérők aránya Budapesten és Közép-Magyarország régióban, valamint a nagyobb jövedelműek között magasabb, illetve az átlagosnál szignifikánsan nagyobb arányban oltatták be magukat a kockázati csoportba tartozók (38 százalék), vagy akik ez kérték a megelőző három évben (72).

Az alacsony oltottsági arány egyik magyarázata, hogy a felnőtt lakosság nincs tisztában e betegség veszélyeivel, lehetséges következményeivel. A kutatásban részt vevők 70 százaléka nem gondolja, hogy a szezonális influenza a 18–59 éves felnőtteknél is súlyos következményekkel járhat, sőt akár halálos is lehet. (Ezzel együtt a válaszadók 30 százaléka belátta, hogy komoly betegségről van szó.) A kutatásból arra lehet következtetni, szükség van a folyamatos és hatékony ismeretterjesztésre. Ennek célja a betegséget helyesen megítélők és az oltást beadatók arányának növelése.

A 18–59 éves korosztály 86 százaléka annak ellenére nem kérte a vakcinát a múlt szezonban, hogy azt személyesen vagy a médiában javasolták. Az esetek közel felében az oltást a háziorvos kezdeményezte. Az ő kiemelt szerepüket jelzi, hogy amikor arról kérdeztük a válaszadókat, a jövőben kinek a javaslatát fogadnák meg, legnagyobb arányban az orvosukat említették. Akik kérik az oltást, leginkább prevenciós céllal teszik ezt: jobb megelőzni egy olyan betegséget, amely szövődményeket okozhat; sokan félnek a fertőző betegségektől, vagy nem szeretnék megfertőzni a családtagokat, barátokat, munkatársakat.

Az elmúlt szezonban nem oltatók több mint négyötöde említett az influenzaoltás percepciójával kapcsolatos indokokat. Ezek a vakcinákhoz fűződő általános negatív érzéshez kapcsolódnak, s nem kimondottan az influenzaoltáshoz. A „Nem bízom az oltásokban” opciót a megkérdezettek 46, az esetleges mellékhatásoktól való félelmet 40 százaléka jelölte meg, egyértelműen oltásellenes 34 százalékuk. A teljes mintához képest alacsonyabb a magukat legutóbb influenza ellen nem oltatók aránya azok között, akiknél fennáll valamely veszélyeztető tényező.

Megkezdődött a fertőzés elleni oltás, a védelemhez két hét szükséges

Kiszállították a térítésmentesen adható influenza elleni vakciát a háziorvosokhoz, az idén 1,3 millió felnőtt és 5000 háromévesnél fiatalabb, kockázati csoportba tartozó gyermek juthat hozzá – tájékoztatta lapunkat Ócsai Lajos, az ÁNTSZ járványügyi főosztályának vezetője. Eddig egy fertőzést diagnosztizáltak. A védettség két hét alatt alakul ki, ezért érdemes mielőbb kérni az oltást. A 65 évnél idősebbek, a 6 hónap–3 év közötti picik számára életmentő lehet, de a hozzátartozóiknak, a közösségekben élőknek, valamint az aktív munkavállalóknak is ajánlja az oltást. Adott évben a szezon előtt kapott vakcina hatása 80-85, a következő esztendőben azonban már csupán 20 százalék körüli, így minden évben ismételni kell az oltást. A patikákban kettő-négyezer forintért, receptre lehet kiváltani, valamennyi vakcina véd a H1N1 és a szezonális influenza ellen is, egyiknek sincs káros mellékhatása, csak más-más technológiával állították elő. Évente a több százezer beoltott páciens közül nagyjából százan tapasztalnak kisebb érzékenységet, bőrpírt, izomfájdalmat.