Új német óriásbolt veheti meg a Tesco áruházait Magyarországon? Nagyon magas szintről érkezett meg a válasz – a Schwarz-csoport döntése, hogy bevonulnak-e

A Lidl Magyarország februárral zárja a pénzügyi évét, az erről szóló beszámolót pedig szokás július végén hozza nyilvánosságra a kiskereskedelmi lánc. Ennek kapcsán készített terjedelmes interjút Szlavikovics Zitával, a Lidl Magyarország igazgatósági elnökével a G7 gazdasági portál.

A német tulajdonú kiskereskedelmi lánc árbevétele 12 százalékkal 1485 milliárd forintra nőtt, az adózott eredménye pedig 34,6 milliárd forint volt. A cég 60 milliárd forint különadót fizetett 2025-ben, az összes adóbefizetésük pedig 321 milliárd forint volt. Az alkalmazotti létszámuk több mint 200 fővel nőtt, és már 10 ezer fő fölötti a dolgozók száma.

Terjeszkedne a Lidl, ha lenne lehetősége

A plázastop kapcsán Szlavikovics Zita elmondta, hogy az eddigi egyeztetések alapján nem látják, hogy teljesen megszűnne ez a korlátozás. Szerinte az teljesen rendben van, hogy előírnak bizonyos paramétereket, amit be kell tartani, a jelenlegi szabályozás utóbbi változtatásai azonban csak a kiskereskedelemre fókuszáltak, és őket igyekeztek kiszorítani a fejlődésből, a legutóbbi módosításokkal már a bérleményeket is korlátozták.

„Azt várjuk, hogy a kormány ezt átgondolja és tisztességes elbírálási rendszert állít fel, mert egyébként az előírásoknak örömmel megfelelünk. Most 220 üzletünk van országszerte, de 55 településen keresünk még területet, épületet, amelyen megvalósítható lesz egyszer egy Lidl üzlet. A keresési listánkban benne van Budapest is, de olyan városok is, mint például Tiszakécske, Gyömrő, Mogyoród, ahol még egyáltalán nem vagyunk jelen” – emelte ki az igazgatósági elnök.

Annak kapcsán, hogy ha most enyhülne, illetve rendeződne a plázastop, akkor egy éven belül hány új üzletet nyitna a Lidl, Szalvikovics kifejtette, hogy egy év alatt még nem lenne nagy változás, mert az engedélyezés és építkezés tovább tart, azonban két-három éven belül talán minden olyan láncnál nagyobb üzletszám-emelkedést láthatnánk, amelyeknek megvan a tőkéje a terjeszkedéshez, így természetesen náluk is.

Az árrésstop kivezetése időszerű lenne a kiskereskedelmi lánc szerint

Az árrésstopról a cégvezető úgy gondolja, hogy fékezi a normál piaci versenyt. Ez komoly következményekkel járhat a kínálatra nézve is, mert ha tudják, hogy a termék a korlátozott árrés mellett veszteséget termel, akkor sokszor nem listázzák be, ilyen módon a gyártásra is hat az árrésstop.

„A kivezetésnek egyértelműen itt az ideje. Az élelmiszer-infláció hónapok óta mínuszban van, vagyis olcsóbbak vagyunk mint egy éve. Ebben a helyzetben a helyes irány az árrésstop kivezetése, és a valódi verseny lehetővé tétele, amiből a vásárló profitál a legtöbbet. Erről szólna szerintem a piacgazdaság” – jelentette ki Szlavikovics Zita.

Úgy véli, hogy az árréstop kivezetése nem jelentene automatikusan áremelést. Kifejtette, hogy a polci árat nagyon leegyszerűsítve az átadási ár, az áfa és a kereskedő árrése határozza meg, és az árrésstop csak az utóbbira van hatással. Így ha például a Hormuzi-szoros problémái miatt a műanyag termékek átadási ára felmegy, akkor az megjelenik a polcokon, függetlenül az árrésstoptól.

„Egyelőre sajnos nem halljuk, hogy a különadót kivezetnék. Megértjük, hogy kell a pénz a költségvetésnek, de egyértelműen az az elvárásunk, hogy szülessen meg egy kivezetési terv. Legyen egy menetrend, amivel tervezhetjük, hogy mikor és hova jutunk el. Árbevétel-alapú adó tudomásunk szerint Magyarországon kívül Lengyelországban van még, ott a legfelső sáv 1,4 százalék, nálunk 4,5 százalék” – mondta el a különadó kapcsán az igazgatósági elnök.

Jöhet a Kaufland Magyarországra?

Annak kapcsán, hogy a cégcsoporthoz tartozó Kaufland megjelenik-e Magyarországon, Szlaivkovics Zita kifejtette, hogy ez központi üzleti döntés függvénye. Hozzátette, hogy nyolc országban van jelen a Kaufland, és egyáltalán nincs olyan szabály, hogy ahol Lidl van, ott Kauflandnak is lennie kell. Ráadásul a mai plázastop-szabályok mellett szerinte nem is lenne egyszerű folyamat a piacra lépés, mert egy ilyen hálózat nem egy boltban gondolkodik, az újabb boltok nyitásának lehetősége pedig korlátozott.

Elmodnta, hogy Szlovákiában is körülbelül 200 Lidl üzlet van jelenleg, és emellett 88 Kaufland hipermarket, utóbbi közel áll a magyarországi Tesco hipermarketek számához, vagyis azok átvételével azonnal meglehetne a magyar lánc is. Igaz, a Tesco évek óta rendre felröppenő tervezett magyarországi kivonulásának híre eddig nem igazolódott, és a cég sosem kommentálta ezt.

A Tesco portfóliójában egészen kis üzletektől kezdve a nagy hipermarketekig sok minden van, a Lidlnek nem ilyen diverzifikált a profilja, mi 1000 négyzetméter felett, de 2000 alatt szeretünk lenni. A Kauflandnál is megvannak ezek a méretszabályok, ezért még akkor sem tudom azt mondani, hogy a mi csoportunk jól tudná hasznosítani a Tesco-portfóliót, ha a Lidlt és a Kauflandot együtt nézzük.

Arra a felvetésre, hogy a szlovák határ 100 kilométeres sávjából sok magyar jár a szlovákiai Kauflandba vásárolni, Szlavikovics elmondta, hogy mivel a Kaufland kínálata részben eltér a népszerű magyar láncokétól, így érthető, hogy az újdonság, az ismeretlen csábítja a vásárlókat.

„Én dolgoztam olyan országokban, ahol a Lidl mellett volt Kaufland is, és azt gondolom, hogy lenne keresnivalója a Kauflandnak Magyarországon, csak az említett akadályok miatt biztosan többször is meggondolja a Schwarz-csoport igazgatósága, hogy elindítson-e egy piacra lépési folyamatot” – jelentette ki a cégvezető.