Az IMF visszatérő igénye, hogy legyen társadalmi eleme is a javasolt gazdasági lépéseknek, hogy forduljon figyelem a szegényekre is. Nem követeli, legföljebb elméletibb háttérdokumentumokban javasolja, hogy legyen hatékonyabb és méltányosabb adórendszer. A nekünk szóló dokumentumokban a szokásos javaslatok – a költségvetési konszolidáció – mellett üzletbarátabb, semlegesebb, kevésbé ad hoc politikát igényelnének. Nem javasolják, hogy legyen ingatlanadó, csökkenjenek a nyugdíjak, csökkenjen a De azt igen, hogy az ország „a kiadások racionalizálása közben biztosítson megfelelő támogatást a társadalom sebezhető csoportjai számára” – mondta el a szociológus a Népszabadságnak.
Ferge Zsuzsa szerint nem csak az a baj, hogy a kormányzat megtévesztő követeléseket ad az IMF szájába, hanem az is, hogy egy tényleg új társadalmi igényről tökéletesen hallgat. Ebben segít neki, hogy az itthoni gazdasági szakértők zöme sem látszik észrevenni a világ közgazdaságtudományában az irányváltást.
Az utolsó Matolcsy-csomagot dicsérő szakértőknek fogalmuk sincs arról, hogy a társadalmi hatásokat illetően miről beszélnek, mert fogalmuk nincs arról, hogy mit jelent a szegénység. De nincsenek egyedül, mert a kormányzatban is nagyon kevesen tudják, mit jelent a szegénység, és aki tudja, például Balog Zoltán, aki közelről ismeri ezt a világot, átalakult. A szegénység ma már olyan mértékig csak az egyén felelőssége, hogy mindenki leveszi a kezét a rászorulókról, még az is, akinek egyébként az elvi hitvallásához hozzátartozik a szegények segítése. A magyar kereszténydemokrácia elképesztően távol van a nyugati kereszténydemokrácia elveitől és gyakorlatától. A szegények nem tartoznak már a társadalmi közösséghez. Olyan társadalmon kívüli emberekről van szó, akikkel szemben nekünk már felelősségünk nincs – szögezi le a szakértő.
A látni sem akarás nem új jelenség. Már az átkosban gyakorlat volt, hogy a fogyatékkal élőket vagy a pszichiátriai betegeket Budapestről jó távolra, Szentgotthárdra telepítették, hogy ne kelljen őket látni. Mindez az utolsó két évben mérhetetlenül felerősödött. Olyan gettósodás zajlik, ami eddig nem volt, tudatos erőfeszítések történnek a városokban, hogy megszabaduljanak a cigányoktól és a szegényektől. A koldusok kitiltása a közterületről szintén arról szól, hogy nem akarjuk látni őket. Egyszer szembekerülünk azokkal, akiket ma nem akarunk látni sem.
