A Magyar Péter-féle euró lufija máris meglottyadt, csak hetekbe telt – a magyar állampapír nem hazudik
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságLufinak nevezni a Tisza-kormány euróbevezetési tervét természetesen leghamarabb a költségvetés beterjesztésekor lehet megalapozottan. A befektetők számára azonban addig is a magyar euró egy "sztori", amire kereskedni lehet, és már látható: az állampapírok piacán a történet – megmutatta egy friss fejlemény – máris, hetek alatt meglottyadt: mihelyt sötétebbre fordult a nemzetközi hangulat. A forinton is látszik, de alig, aminek az az oka, hogy Varga Mihály Magyar Nemzeti Bankja már kivívta a hitelességet, Magyar Péter kormánya azonban még a fogadkozásnál tart.
A figyelmeztető fordulat egy aukción történt. Az Államadósság Kezelő Központ kéthetente tart ilyen eladást intézményi befektetőknek, és
a legutóbbi aukción megütközve tapasztalhatták: megcsappant a kereslet, a külföldieket valamiért már nem lelkesítik a Tisza euróígéretei.
Korábban pedig lelkesítették, és sok pénzt kerestek rajta.
Az ugyancsak felvásárolt forint példája ismertebb, magyarok ezrei aratják le most is erősödésének gyümölcseit az Adrián (miközben a magyar turisztika és exportálók veszteségeiket számolgatják). De az állampapírról is tudják a megtakarítók, hogy a lakossági piacon szintén hatalmas változás történt. Néhány hónapja még 7 százalékos kamattal is lehetett FixMÁP-ot venni, most már csak 5,5 százalékon.
A kamatcsökkenés az állam számára kiváló, mert csökkenti költségeit az adósságán, a befektetők viszont értelemszerűen minél magasabb kamatot szeretnének kapni. És ha már túl alacsonynak érzik a kamatot a kockázatokhoz mérten, azt mondják: ácsi, és továbbállnak más befektetések irányába.
Az intézményi aukciós papírok külföldiek uralta piacán sokkal könnyebben teszik át a sátorfájukat más országokba az állampapír-befektetők, mint egy magyar háztartás.
A történtek figyelemre méltóak, ez ugyanis megtörtént, miközben a magyar háztartások még mindig vásárolnak itthon.
Lássuk, mi történt, és miért.
Amikor még minden nagyon szépen ment, mégpedig ezért
A legtisztábban az intézményeknek értékesített 10-éves magyar állampapír mozgása mutatja a történteket. Az értelmezéshez: ahogy a forint esetében a 362,4-es mai euróval szembeni árfolyam gyengébb az egy hónappal ezelőtti 354,2-nál, állampapírban is a magasabb hozam gyengébb árfolyamot jelent.
A magyar 10-éves hozam az iráni háború kitörése előtt, ami egybeesett a magyar választási kampánnyal, 7,53 százalék környékére szökött fel 6,45-ről. A tavasz és a friss energiaválság máshol is erről szólt, a magyar hozam azonban
- az új kormány euróbevezetési ígéretének
- a kiváló magyar inflációs mutatóknak,
- a forint erősödésének és az MNB hiteles kamatvezetésének,
- majd az iráni fegyverszünetnek
köszönhetően július 1-ére 4,94 százalékra, több mint négyéves mélypontra süllyedt, oda, ahol az ukrajnai háború kitörése előtt volt.
Állampapír aukción keresztül érkezett a józanító pofon
Akkor azonban már készült a feketeleves, és fakult a magyar politikai váltás újdonsága. A fegyverszünet összeomlott, a nemzetközi energiaárak megint emelkedésnek indultak, a hazai pályán pedig kellemetlen meglepetés a kéthetente tartott állampapíraukción, csütörtökön érkezett meg.
Németh Dávid, a K&H vezetője elemzője a következőképpen számolt be róla friss jegyzetében:
- "Míg a július 2-i aukción még kiugró, 63 darab benyújtott igénylés mellett 267 milliárd forintos kereslet érkezett a 10 éves magyar állampapírra, amelyből 128 milliárdot el is fogadott az ÁKK.
- Egy héttel később az 52 darab igényléshez már csak 59 milliárd forintos kereslet társult, utóbbiból 25 milliárdot fogadott be az ÁKK.
- A múlt héten, július 23-án pedig mindössze 32 igénylés és 20 milliárdos kereslet volt az aukción és már csak 9 milliárdra bólintott rá az ÁKK.
Ráadásul az 5 éves állampapírra olyan csekély volt a kereslet, hogy végül nem történt kibocsátás.”
Ilyenkor meg kell nézni, máshol is történt-e hasonló: hát nem
A riasztócsengőt legfőképp az utóbbi: a sikertelen aukció szólaltathatja meg, kifogva Magyar Péter és Kármán András eurós zászlajából a szelet.
Nem csak azért, mert az ilyesmi nálunk is, másutt is ritka, és valamilyen baj jelez. A hurráoptimizmust egy idő után szükségszerűen váltotta fel a valóságrealizálás. De a magyar esetben egyrészt idejekorán – hol vagyunk még a költségvetés beterjesztésétől, ami igazolhatja az euróbevezetési ambíciót? –, másrészt Európában sehol nem történt ilyen.
A német 10-éves aukciókon szintén lanyhult ugyan a kereslet az iráni háború kiújultával, alig meghaladva a felkínált mennyiséget, de sikertelen Bund eladás nem volt. Másutt sem Európában, a csehek például július 15-én kifejezetten erős kereslet, háromszoros túljegyzés mellett tartottak aukciókat, a 10-éves papíron 4,84 százalékos átlaghozammal.
A magyar 10-éves hozam mindig az euróövezeti tag és sokkal jobb hitelminősítésű Németországé fölött szokott lenn. Ez a felár már a választások előtt, tavaly elkezdett szűkülni, a "Tisza-optimizmus" nyomán folytatódott, és pár hónap alatt több mint megfeleződve július 1-jéig már majdnem 2 százalékpontra csökkent. Júliusban azonban ez is megfordult, és szerdán 2,35 százalékpont környékén jártunk.
Ez bizony Magyarországnak szól: pont mire letiporták az ellenzéket, a piac üzenete is megérkezett
A fegyverek dörgése Németországban éppúgy hallatszik, mint nálunk, az aukciós eredmények és a magyar-német felár emelkedése azonban világos jelzést adnak: a hátat fordítás speciálisan Magyarországnak szól.
Nem összeomlásról van szó, hanem félreérthetetlen jelzésről. Az ÁKK a következő aukciókon változtathat taktikát, amivel elkerülheti, hogy újabb sikertelen eladásról kelljen beszámolnia, ehhez azonban most úgy tűnik, magasabb kamatot kell elfogadnia a külföldieknek is értékesített magyar papírokon, miközben a belföldi, lakossági papírokon az MNB hitelességének köszönhetően még csökkenőben vannak a hozamok, és így is erős maradt a hazaiak kereslete.
Az aukciókon azonban már látszik – és rossz esetben ez a forintra és a lakossági állampapírokra is átterjedhet –, hogy a külföldi befektetők immár a kormánytól várnak el hiteles lépéseket az euró bevezetése felé. A Facebook-posztok, az ellenzék kiiktatása ezen a porondon immár nem segít, a tűzijáték pukkant, de már nem látható.
Kármán András többfrontos harcot folytat, és most jelzést kapott
Miközben az ÁKK biztosan elmanőverezik – legfeljebb elfogadja a nagyobb költséget – Kármán András pénzügyminiszternek kemény feladata lesz, főleg ha szabadulni akarna attól a nézettől, hogy az euró felé hitelesen csak egy módon haladhat Magyarország: megszorításokkal.
Eközben azért is imádkoznia kell, hogy durva politikával, népszerűséget hajhászva saját miniszterelnöke ne koptassa el előre az euró felé vezető pálya hitelességét.
Senki se veszi komolyan Magyar Péter államcsőd kijelentését – ez jó, de még lehet belőle komoly baj
Nem veszik komolyan a kormányfő hangzatos parlamenti kijelentését. Államcsőd közelében állt Magyarország, amikor májusban a Tisza Párt átvette a kormányzást – fedte fel Magyar Péter. A súlyos kijelentésnek nem látszott hatása a piacokon, hosszabb távra azonban származhat ebből nagy baj – szerencsére jelenleg a piacok Varga Mihályra figyelnek.
A következő időszakban a kötvénykeresletet és hozamokat tekintve meghatározó lesz a nemzetközi folyamatok mellett, hogy milyen lesz a magyar költségvetés szerkezete és pályája mind a 2026-os, mind a 2027-es évet illetően. Erről pedig a kormányzat várhatóan augusztusban és októberben közöl majd részleteket
– tekintett előre Németh Dávid.
