BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Jön a szuper-szakszervezet

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Külső és belső stílusváltást, nagyobb súlyú érdekérvényesítést, és az eddigieknél jóval ütőképesebb országos sztrájkokat hozhat, ha a három legnagyobb szakszervezeti konföderáció az egyesülés mellett dönt. A fúzió év végére várható

Stílusváltást, és az eddigieknél jóval egységesebb fellépést eredményezhet, ha a sajtóhíreknek megfelelően egy szövetségbe tömörülne a három legnagyobb szakszervezeti konföderáció. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ), a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) és az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) tervezett egyesülésével létrejövő szuper-szakszerveze a képviselt dolgozók száma miatt is jóval nagyobb súllyal lenne jelen a munkáltatókkal és a mindenkori kormánnyal folytatandó jövőbeni tárgyalásokon, mint eddig. Bár egy esetleges sztrájk esetén minden tagszervezet, sőt, minden dolgozó egyénileg dönthet a csatlakozásról, az új szervezeti formában soha nem látott, széleskörű sztrájkok béníthatnák meg az országot.

A napvilágot látott hírek szerint az egyesülés már májusra datálható, az érintettek azonban ezt cáfolták. „Ilyen rövid idő alatt teljességgel lehetetlen lenne az egyesülés, hiszen demokratikusan működő szervezetekről van szó” – jelentett ki lapunknak Varga László. A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke hangsúlyozta: „jelenleg egy olyan szándéknyilatkozatot tettünk, amely szerint készen állunk arra, hogy egy a mai világban már elfogadhatatlanul dezintegrált szakszervezeti szerveződést megváltoztassunk. Természetesen a szervezetek alapszabályaiban foglalt döntéshozatali mechanizmust nem szabad megkerülni” – fogalmazott az elnök.

A majdan létrehozandó egységes konföderáció előnyeiről szólva Varga kifejtette: „a magyar társadalomban tapasztalható széthúzás helyett egy új szervezet megteremtheti azt a szolidaritást, ami jelenleg hiányzik. Ezen felül az egyesülni készülő konföderációk mindegyikének a szellemi potenciálja egyesülhet.” Az elnök ezzel együtt elismerte: a létrejövő szervezet ütőképesebb sztrájkok szervezésére lenne képes, ám „az egyesülésnek nem a sztrájkképesség fokozása a fő célja, hanem a komplexebb és hatékonyabb érdekérvényesítés megteremtése.”

„A három szakszervezeti szövetség egyesülése egy jobb, erősebb szakszervezeti együttműködést tenne lehetővé, a szándékaink szerint ezt az idei évben szeretnénk lebonyolítani. Egyelőre itt tartunk, az új szervezet nevéről, vezetőinek kilétéről még korai beszélni” – cáfolta a májusi indulást lapunknak Pataky Péter. Az MSZOSZ elnöke szerint az egyesülés több cég fúziójához hasonlítható, amely „az elhatározás után még számos lépésből áll.”

Pataky Péter szerint az új, egységesebb szervezet létrehozása érdekében az egyik legfontosabb és legnehezebb feladat a belső érdekegyeztetési mechanizmus kidolgozása lesz. „Nincs olyan, hogy mindig mindenki egyetért, egy nagy konglomerátumban a megegyezés elérése nehezebb, mint egy kisebben” – fogalmazott Pataky.

Hatból négy benne lenne?

A három konföderáció egyesülése esetén egy több tucat szakszervezetet összefogó egységes érdekképviselet jöhet létre. A hírek szerint az egyesülés előkészítésében részt vett az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) is, de esetükben még nincs végleges döntés a csatlakozásról. Ha ez mégis megtörténne, akkor a hat hazai szakszervezeti konföderációból csupán kettő, a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége maradna ki a létrejövő szervezetből. Ebben az esetben a legtöbb hazai szakszervezet tagja lenne az új tömörülésnek.


Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.