BUX 42,980.64
-1.26%
BUMIX 3,812.78
-0.04%
CETOP20 1,817.1
-2.13%
OTP 8,990
-2.41%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+2.80%
0.00%
+5.34%
ZWACK 17,400
+0.87%
0.00%
ANY 1,555
-0.32%
RABA 1,140
+1.33%
-1.44%
0.00%
-1.33%
0.00%
-0.66%
-2.81%
+0.26%
0.00%
+0.31%
OTT1 149.2
0.00%
-0.44%
MOL 2,862
-1.85%
-2.05%
ALTEO 3,000
-0.66%
-3.33%
-0.56%
0.00%
+2.63%
-1.19%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.59%
0.00%
0.00%
SunDell 45,600
0.00%
+0.76%
+0.41%
-3.25%
0.00%
+0.37%
NUTEX 11.25
-0.44%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
+1.42%
NAP 1,230
+2.50%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Közélet

Hogyan gazdálkodjunk okosan a munkaidővel?

A munkaidő rugalmas, költségkímélő beosztása és felhasználása elengedhetetlen a vállalkozások sikeréhez, éppen ezért nem mindegy, hogy miként szabályozzuk, egy rossz struktúrával ugyanis sok szükségtelen kiadás keletkezhet, legyen az akár feleslegesen kifizetett pótlék, vagy esetleg munkaügyi bírság.

A munkáltatónak lehetősége van arra, hogy a munkaerőkapacitásokat rugalmasabban tervezze, hogy a kötetlen munkarendet a szükséges igényekhez igazítsa, és arra is, hogy munkaerőkeretet határozzon meg a dolgozók számára.

A munkarendet és a munkaidő-beosztást alapvetően a munkáltató jogosult megállapítani, kötetlen munkarendnél ezt a jogot azonban – saját döntése alapján – átengedheti a munkavállalónak. Ebben az esetben nincs munkaidő-nyilvántartási kötelezettség és nem fizetendő túlórapótlék. A kötetlen munkarend alkalmazása megfelelő körültekintést és megfontolást igényel, nem elegendő csupán feltüntetni a munkaszerződésben: kötetlen munkavégzésről csak akkor beszélhetünk, ha a munkáltató heti átlagban legalább a napi munkaidő fele beosztásának jogát a munkavállaló számára írásban átengedi. A munkaszerződés erre vonatkozó rendelkezése mellett tehát a munkarend meghatározásának ténylegessége is szükséges. Annál a munkavállalónál, akinél ez a feltétel nem teljesülhet, a munkáltató hibázik, ha nem vezet munkaidő-nyilvántartást és nem fizeti ki az esetlegesen teljesített túlmunka ellenértékét.

A munkáltató rugalmas munkaidő- és munkaerő-gazdálkodását segítheti a munkaidőkeret alkalmazása. A munkavállaló által teljesítendő munkaidő keretjelleggel kerül meghatározásra legfeljebb négy hónapos – speciális esetekben ennél hosszabb – időtartamban. A munkáltató írásban határozza meg a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját. Így a felek a munkaidőkeret végén számolnak el egymással a túlmunka tekintetében. Ez nagyfokú rugalmasságot biztosít a munkaidő felhasználása tekintetében. A munkaintenzívebb időszakokban hosszabb napi munkaidőt és kevesebb pihenőnapot tervezhet, a kevésbé munkaintenzív időszakokban pedig több szabadidőt biztosíthat.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek