Sokba kerül a döntés
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A Vidékfejlesztési Minisztérium többször nyíltan a termelők oldalára állt, mondván, nem látja megalapozottnak a tiltást szorgalmazó álláspontot. Czerván György, a tárca államtitkára nemrég kijelentette: idehaza széles körben használnak neonikotinoidokat, Magyarország ugyanakkor nagy méztermelő is.
„Megpróbálunk mindent megtenni, hogy felfüggesszék a mostani lépést, de sajnos erre nincs sok esélyünk” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Vancsura József. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke hozzátette: „ez nem volt jó döntés az Európai Bizottság részéről. Termelőként azonban be kell tartanunk a ránk vonatkozó törvényeket, így megpróbáljuk helyettesíteni a neonikotinoidok használatát más szerekkel. A szóba jöhető szerek azonban kétszer-háromszor drágábbak az eddig használtaknál.”
Vancsura József szerint a döntés hozzávetőleg 10 százalékkal emeli majd a gabonaféléket és olajos magvakat termelők összköltségeit. Az elnök szerint a nyereség jelentős részét elviszi majd az új növényvédő szerekre való átállás, igaz, ez jelentősen függ a termés mennyiségétől, és a világpiaci áraktól is. A döntés Magyarországon leginkább a repce termesztőit érinti, de jelentős hatással van a kukorica és napraforgó termesztőire is.
„Gond az is, hogy a szóba jöhető helyettesítő anyagokkal kapcsolatban nincs megfelelő hazai tapasztalat” – tette hozzá Vancsura József.
„A méhpusztulásban alapvetően szerepet játszik az intenzív nagyüzemi mezőgazdaság, és a legfrissebb tanulmányok szerint úgy tűnik, hogy a neonikotinoidoknak a jelenségben kifejezett kulcsszerepe van” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Fidrich Róbert. A Magyar Természetvédők Szövetségének programfelelőse lapunknak hozzátette: „az összefüggést megerősítette a közelmúltban az az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság is.A szervezet korábban például a GMO-ügyekben mindig a nagy cégek álláspontjával értett egyet, ha most azt mondják, hogy a neonikotinoidok okozhatják a méhpusztulást, akkor itt már tényleg komoly gond lehet.”
Fidrich Róbert szerint a hazai, a kaptárban végzett vizsgálat irreleváns a probléma szempontjából. Ezt azzal indokolta, hogy a neonikotinoidok használata esetében „a fő probléma éppen az, hogy a méhek nem találnak vissza a kaptárba, és attól távol pusztulnak el.”
OMME: több vizsgálat kell
Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) januárban megjelent tanulmánya jelentősen felgyorsította az európai döntéshozatali folyamatot azzal, hogy összefüggést mutatott ki a neonikotinoidok használata és a méhek pusztulása között. Horváth Gábor, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) vezető szaktanácsadója azonban a közelmúltban lapunknak kifejtette: a Magyarországon végzett vizsgálataik nem erősítették meg mindezt, igaz, csupán a kaptárban történő elhullást vizsgálták, a földeken elpusztult méheket nem. A szakértő állásfoglalása szerint ezért a helyzet tisztázására további vizsgálatok kellenének.
