Vége a lánctartozásoknak?

Áprilisban kihirdették az elsősorban az építésügyi szektorban tetten érhető lánctartozások megakadályozását célzó új törvényt, amelynek főbb rendelkezései előreláthatólag 2013. július 1-jén lépnek hatályba. A törvény egyrészről egy új szervezetnek, az ún. Teljesítésigazolási Szakértői Szervnek („TSZSZ”) a létrehozásáról, másrészről a Polgári Törvénykönyv („Ptk.”) és a polgári perrendtartás („Pp.”), valamint egyéb törvények módosításáról szól.

A TSzSz felállításának célja, hogy az építészeti-műszaki tervezési, építési és kivitelezési szerződések fő- és alvállalkozók általi teljesítését – egy vizsgálatot követő szakvéleménnyel – igazolja, amennyiben ezt az igazolást a megrendelő nem vagy nem megfelelően adta ki. A TSzSz a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett fog működni, és tagjait az igazságügyi szakértők közül fogják toborozni. Figyelemre méltó szabály, hogy a TSzSz a teljesítéssel érintett ingatlanokba – végső esetben akár rendőri segítséggel is – beléphet a szakvélemény elkészítése érdekében. A szakvélemény elsősorban két célt szolgál: egyrészt megalapozhatja egy új típusú per indítását, másrészt, ha a szakvélemény szerint – a szerződésszerű teljesítésre tekintettel – nem indokolt a biztosíték (jelzálogjog, kezesség vagy bankgarancia) lehívása, akkor a biztosítékot nyújtó személy nem teljesíthet.

A bevezetett új különleges perben a szűkebbek a határidők, kizárólagos az elektronikus út, továbbá könnyített az ideiglenes, illetve biztosítási intézkedés elrendelésének kérelmezése.

Lényegesen módosul továbbá a Ptk.-ban a pénztartozás teljesítésének és a késedelmi kamatnak a szabálya is. Érdemes megjegyezni, hogy e változások nemcsak az építőipari szektort érintik, hanem minden gazdasági szereplőt. Egy új diszpozitív – tehát a szerződő felek általi eltérést engedő – szabály szerint a pénztartozás teljesítésének határideje ezentúl 30 nap lesz, míg a 60 napon túli határidő tisztességtelensége (így érvénytelensége) mellett megdönthető vélelem áll, vagyis szükség esetén a pénztartozás kötelezettjének kell bizonyítania azt, hogy a hosszabb határidő kikötése nem minősül tisztességtelennek. Kiemelendő változás az is, hogy a késedelmi kamat esetében a kamatszámítás bázisnapja – a megelőző naptári félév utolsó napja helyett – a késedelemmel érintett naptári félév első napja lesz.

Végezetül a Ptk. az úgynevezett szerződő hatóság fogalmával bővül (ez tulajdonképpen a közbeszerzési ajánlatkérők köre), amelyekre nézve eltérőek a szabályok mind a pénztartozás teljesítése, mind pedig a késedelmi kamatok területén.

A teljesítést igazoló új szervezet felállításának és a kapcsolódó törvénymódosításoknak a tényleges hatását megjósolni aligha lehet, annyi azonban bizonyos, hogy a gyakorlat és a változások eredményéről alkotott szakmai vélemény kikristályosodásához több évre lesz szükség.

Új törvény a patthelyzetek feloldására

A jogalkotó egy új törvény segítségével igyekszik feloldani a lánctartozásokhoz vezető jogi patthelyzeteket. A részben egy uniós irányelv átültetését szolgáló törvény elsősorban az építőipari lánctartozásokra fókuszál, de számos alapvető változást tartalmaz az összes magyarországi gazdasági szereplőt érintően. Az új szabályozás a fizetőkészség hiányából fakadó visszaélésszerű jogalkalmazásnak kívánja útját állni, a lánctartozásnak a fizetőképességhez (pénzhiányhoz) kapcsolódó kiváltó okait nem szünteti meg.