BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Nagykoalíciót akar a németek kétharmada

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Németországban teljes a bizonytalanság a következő kormány összetétele körül, a választók véleménye azonban egyértelmű: kétharmaduk nagykoalíciót akar.

Az ARD közszolgálati televízió pénteken ismertetett felmérése szerint a választásra jogosultak 66 százaléka jónak, vagy nagyon jónak tartaná, ha a két legnagyobb politikai erő, a választásokon győztes CDU/CSU konzervatív pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD) alakítana kormányt. A nagykoalíciót helyeslők aránya soha nem volt nagyobb az ARD Deutschlandtrend című felmérésének 1997-ben kezdődött történetében.

Az Angela Merkel vezette konzervatívok nagy fölénnyel nyerték meg a szeptemberi választást, de nem szereztek abszolút többséget, koalíciós társuk, a liberális FDP pedig kiesett a Bundestagból, ezért új partnert kell találniuk a kormányzás folytatásához. A konzervatívok az SPD-vel és a Zöldekkel is egyeztetnek a kormányalakítás lehetőségéről, és október 22-ig, az új Bundestag alakuló üléséig akarják eldönteni, hogy melyik párttal kezdeményeznek hivatalos koalíciós tárgyalást.

Az ARD felmérése szerint a németek többsége a konzervatív vezetésű koalíció programjában elsősorban baloldali választási ígéreteket szeretne viszontlátni. A választók 83 százaléka üdvözölné, ha bevezetnék az általánosan kötelező minimálbért, és 65 százaléka helyeselné, ha emelnék a legmagasabb jövedelmű rétegek adóterhét. A konzervatív pártok mindezt elutasítják. Választási ígéreteik közül a lakosság leginkább azt támogatja, hogy fizettessenek autópálya-használati díjat a külföldi autósokkal.

A CDU/CSU vezetői eddig egyszer tárgyaltak az SPD-vel, és egyszer a Zöldekkel. A következő héten újra tárgyalnak mindkét párttal. A német sajtóban koalíciós pókernek nevezett folyamat első szakasza várhatóan a második tárgyalási forduló után, a hét végén fejeződik be, amikor értekezletet tartanak az SPD és a Zöldek vezető testületei. A tárgyalódelegációk ezeken az üléseken beszámolnak az egyeztetésről, és valószínűleg javaslatot tesznek, hogy kezdjék meg a koalíciós szerződést célzó tárgyalásokat, vagy vonuljanak ellenzékbe.

Az SPD-nél az esetleges koalíciós tárgyalások végeztével pártszavazással döntenek a koalíciós szerződésről. Az ARD felmérése szerint az SPD-szavazók csaknem 60 százaléka a nagykoalíció támogatója. Arról egyelőre nincsenek új adatok, hogy a 472 ezer fős tagság miként vélekedik a közös kormányzásról a Merkel vezette konzervatívokkal. A legutóbbi, szeptemberi közvélemény-kutatási adatok szerint a tisztségviselők és a tagság többsége elutasítja a 2005-2009 közötti nagykoalíció felújítását. Szakértők ezt mindenekelőtt azzal magyarázzák, hogy az SPD választói támogatottsága 2009-re, a közös kormányzás végére történelmi mélypontra, 23 százalékra süllyedt.

A Zöldek több vezetője - elsősorban Winfried Kretschmann Baden-Württemberg tartományi miniszterelnök - igyekszik megnyitni a pártot a CDU/CSU felé, de sokan kételkednek abban, hogy lehet jövője egy konzervatív-zöldpárti kormánynak. Katrin Göring-Eckardt parlamenti frakcióvezető szerint például egyenesen elképzelhetetlen, hogy egy ilyen koalíció fennmarad négy évig. A Zöldek szavazótábora is megosztott, az ARD felmérése szerint az ökopárt támogatónak nagyjából fele úgy véli, hogy ellenzékben kell maradni, és nagyjából 50 százalék támogatná, ha a párt koalícióra lépne a konzervatívokkal.

A konzervatívok és a Zöldek még nem kormányoztak együtt, nagykoalíció viszont már kétszer volt a második világháború óta.

Németország újraegyesítése óta általában a választástól számítva 30-40 napon belül megalakult a kormány. A leghosszabb ideig 2005-ben tartottak a koalíciós tárgyalások, a CDU/CSU és az SPD akkor 65 nap alatt állapodott meg a nagykoalícióról.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.