A Freskófalu története

A roma lakosság körében az 1 főre jutó havi átlag jövedelem alig éri el a 8 ezer forintot, és családonként 1 fő kaphat segélyt. Kevesebb mint 10 férfi dolgozik a faluban és közülük is a többség 4 órában közmunkát végez. Ez Bódvalenke, egy észak-borsodi falu, ahol 2009-ben egy Freskófalu-projektet is elindítottak, írta a hvg.hu.

Pásztor Eszter, szakfordító és tolmács, majd a projekt vezetője két fő célzattal indította el a Freskófalu névre keresztelt projektet. Elsőként a cigány származású festőművészek alkotásainak bemutatását tartották szem előtt, amivel hozzá akartak járulni az előítéletének megszüntetéséhez, majd turisztikai célpontként a falu mélyszegénységben élő lakosait akarták ezáltal segíteni. A projekt első szakasza lezárult. 33 freskó díszíti most a falu házait.

A nehézségek ellenére azonban szép sikereket ért el a kezdeményezés, Európában és az Amerikai Egyesült Államokban is felfigyeltek Bódvalenkére és a freskókra. A munkát külön kiemelték az Európai Roma Fórumon, mint követendő példát, majd az Európai Parlament cigány integrációs rendezvényén is bemutatták a "freskófalut." Sok adomány érkezett a faluba, főleg élelmiszerek és tartós ételek.

A leglátványosabb fejlődést a gyerekek érték el Bódvalenkén – írta a Bloomberg, hiszen 35 diákból már csak egyetlen egynek kellett évet ismételnie. Pásztor elmondta "ha semmi mást nem érünk el, már ezért megérte".

A Bódva előtag a közeli Bódva folyóra utal, amely Szlovákiából érkezik hazánkba, és útja végén a Sajóba ömlik. A faluképet zömében a XX. század elején emelt vályogházak határozzák meg, ahol 220 emberből 190 roma, és 35 fő nem roma. A 60 év alatti korosztályban a cigányok aránya eléri a 95 százalékot, írják Bódvalenke honlapján.

A faluban az alapvető higiéniai normák hiánya miatt gyakran fordult elő hepatitisz- és vérhasjárvány, de a Pásztor Eszter által vezetett projekt egyik fő lépéseként a lápra épült házak 2010-re eltűntek, a családok elköltözhettek és ezzel a járványok is végérvényesen megszűntek. Bódvalenkén egy forrás vizét kihasználva fektettek le vízvezetéket, mégis a házaknak 20 százalékában került csak bevezetésre a víz. Csatorna nincs, a csapadékvíz elvezetése nem megoldott.