Felmérés: Csökkent a sajtószabadság mértéke 2012-höz képest

A közönség az egytől tízes skálán a sajtószabadság állapotát csakúgy, mint 2012-ben a közepesnél egy kicsit rosszabbnak (4,6) ítélte meg. A lakossági vélemények alakulásának két legfontosabb jellemzője a változatlanság, illetve az, hogy a pártpreferencia kiemelt szerepet játszik a sajtószabadság megítélésében. Az eltelt egy évben sem a sajtószabadság, sem a politikai és gazdasági nyomásgyakorlás mértékének percepciója nem változott.

A vélemények alakulásának legerősebb magyarázó tényezője ezekben a kérdésekben is a pártpreferencia, azaz a válaszokat az befolyásolja legnagyobb erővel, hogy a válaszadó inkább a kormánypártokra, vagy inkább a legnagyobb ellenzéki pártra szavazna.

Az újságírói vélemények alakulásának legerősebb jellemzője, hogy majdnem minden kérdésben rosszabbnak látják a helyzetet, mint 2012-ben. A változás ugyan egyik dimenzióban sem jelentős, de szinte egyenletes mértékű. A sajtószabadság állapotát közepesnél egy kicsit rosszabbnak látják (4,3), a 0,5 pontos romlás nem szignifikáns mértékű.

A sajtószabadság érvényesülésének szempontjai között ugyan továbbra is a politikai függetlenség a legfontosabb, azonban a szakmai függetlenség is egyre fontosabbá válik, hiszen az erős újságírói szakmai szervezetek jelentősége 20 ponttal növekedett.

Úgy tűnik, hogy az újságírók érzékelik a lágy cenzúra jelenségét, mivel a sajtószabadság megítélésben a média és a politikai pártok közötti közvetlen összefonódás 10 pontot vesztett a jelentőségéből, az állami reklámpénzek átlátható elköltése került viszont az első helyre- olvasható a Mérték és Médiaelemző Műhely felmérésében.

Az újságírók szerint a gazdasági nyomásgyakorlás mértéke is emelkedett valamelyest, a politikai nyomásgyakorlás mértéke viszont 15 százalékponttal nőtt, 2013-ban már 48 százalékra nőtt azok aránya, akik olyan erősnek vélték a politikai nyomást, hogy az már korlátozza a sajtószabadság érvényesülését.

Többen alkalmaztak öncenzúrát is, 2012-ben még a válaszadó újságíróknak 22 százaléka válaszolta, hogy újságírói munkája során már elhallgatott, vagy elferdített politikai, gazdasági tényt, addig ez az arány 2013-ban már 34 százalék volt.

A menedzserek véleménye is csak kis mértékben változott 2012 óta, a változás ellenben pozitív irányú. A sajtószabadság állapotát inkább jónak (6,2) értékelik, a sajtószabadság érvényesülésének legfontosabb dimenziója pedig az újságírók véleményével párhuzamosan a politikai függetlenség.

Ugyanakkor a menedzserek szerint csökkent a médiára nehezedő politikai és gazdasági nyomásgyakorlás mértéke 2012 óta. 2012-ben a médiamenedzserek 37 százaléka vélte úgy, hogy a magyarországi médiában akkora a politikai nyomásgyakorlás, hogy az már korlátozza a sajtószabadságot. A 2013-ban megkérdezettek körében viszont 26 százalék ez az arány- írja a Mérték és Médiaelemző Műhely a felmérésében.