Fenyegetett népek: Ukrajna, Moldova és Törökország lépett előre

Ukrajna a krími és a kelet-ukrajnai eseményeket követően idén bekerült a Fenyegett népek csoportjába - mondja Mark Lattimer, az MRG ügyvezető igazgatója. A kisebbségek azonban az egész országban fenyegetve érzik magukat. 

Az Krím-félsziget orosz bekebelezése különös aggodalommal töltötte el a krími tatárokot, akiket a szovjet rezsim alatt deportáltak, és később fokozatosan térhettek vissza a Krím-félszigetre.  A megfélemlítő légkör miatt sok krími tatár nem is szavazott a 2014. márciusi népszavazáson, ahol az Oroszországhoz való csatlakozásról döntöttek.
 
A szélsőséges nacionalisták jelenléte az átmeneti ukrán vezetésben, amely Janukovics elnök bukása után került hatalomra, és megpróbálta visszavonni a kisebbségi nyelvtörvényt, Ukrajna számos kisebbségében keltett aggodalmat, többek között a kisebbségi oroszokban, magyarokban és románokban. Az áprilisi erőszakos oroszbarát tüntetések Kelet-Ukrajnában csak fokozták a feszültséget, többek között roma családok elleni erőszakos támadásokról tudósítottak Szlovjanszkból is.
 
Számos párhuzam vonható az ukrajnai és a moldovai helyzet közé, idén ez utóbbi ország is bekerült a fenyegett népek csoportjába. Orosz etnikumú tüntetők ugyanis az Oroszországhoz való csatlakozást hangoztatták Moldova szakadár transznisztriai térségében (másnéven Dnyeszter Menti Moldáv Köztársaság), ahol egyébként orosz csapatok állomásoznak.
 
Törökország szintén jelentősen előrelépett a rangsorban. Ahogy azt a nemrég történt törökországi tüntetések is jelzik, a közvélemény egyre kevésbé tűri a jogállami keretek leépítését. Ugyanakkor a feszültség megint növekedett a zömében kurdok lakta délkeleti országrészben, ahol emiatt a  békekötési folyamat megrekedhet.
 
Oroszországban vezető politikusok próbálnak meg politikai tőkét kovácsolni az uralkodó menekültellenes hangulatból, felkorbácsolva a bevándorlókkal szembeni ellenérzéseket. A jórészt kaukázusi és közép-ázsiai poszt-szovjet államokból érkező, munkát kereső bevándorlók többnyire zárt közösségekben élnek. Erőszakos lázadások törtek ki Moszkva déli kerületében 2013. októberében, amikor több mint ezer ember lepte el a Biryulyovo negyed utcáit, miután egy fiatal embert meggyilkoltak, és  a feltételezett elkövető egy bevándorló volt.
 
Kirgizisztánban folytatódnak az önkényes letartóztatások, gyakori a jogorvoslat hiánya, a kínzás, a zsarolás. Politikai indíttatású ítélet alapján életfogytiglant kapott Azimzhan Askarov üzbég etnikumú újságíró, miután a 2010-es, dél-kirgizisztánt sújtó etnikai konfliktus alatt tudósított emberi jogi sértésekről. Egy, a 2010-es zavargásokhoz kapcsolódó esetben egy üzbég vádlottat, akit egy kirgiz etnikumú férfi feltételezett meggyilkolása miatt tartóztattak le, ismételten megtámadtak a bírósági tárgyaláson. Ez arra sarkallta az emberi jogvédő szervezeteket, hogy felszólítsák a hatóságokat arra, akadályozzák meg a bírósági tárgyalás lefolytatásának a megzavarását.
 
Tadzsikisztánban a 2009-es vallási törvény elfogadása óta növekszik az iszlám vallás feletti állami ellenőrzés. 2014. márciusára a hatóságok országos kampányának köszönhetően egy kivételével az összes madraszát (iszlám vallási iskolát) bezárták. Az  üzbég etnikumú lakosok, akik Tadzsikisztán népességének 15 százalékát teszik ki, és így ők az ország legnagyobb kisebbsége, politikailag marginalizáltak, a 63 parlamenti képviselői helyből csak kettő az övék. Megnövekedett a katonai jelenlét a távoli Gorno-Badakszan Autonóm Tartományban, ahol főleg pamírok és etnikai kirgizek laknak.