BUX 40,039.82
+1.36%
BUMIX 3,772.92
-0.35%
0.00%
OTP 8,578
+1.90%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
-0.49%
ZWACK 18,200
-1.09%
0.00%
ANY 1,550
-2.21%
RABA 1,090
-0.91%
0.00%
-0.61%
0.00%
+0.48%
OPUS 171.6
+0.35%
-7.24%
-2.24%
0.00%
+0.79%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,970
+1.99%
+2.70%
ALTEO 2,380
-0.83%
0.00%
-0.30%
EHEP 1,250
-4.94%
0.00%
+1.02%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+2.08%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
0.00%
+0.75%
+1.05%
0.00%
-1.05%
0.00%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,700
0.00%
-0.43%
NAP 1,260
0.00%
0.00%
-3.53%
Forrás
RND Solutions
Közélet

Szétszakadt a magyar társadalom - kétmillió ember élete kilátástalan

Miközben az ideális társadalomábra inkább rombusz alakú, amelynek közepén a politikailag és fogyasztásban is stabil középosztály helyezkedik el, addig a magyar társadalom osztályok szerinti rétegezettsége egyfajta körte formát mutat, amely a legszélesebb alsóbb osztályoktól fölfelé egyre keskenyedik, és amelyben gyakorlatilag nem létezik középosztály. Ez az egyik legfontosabb megállapítása a GfK Piackutató és az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Osztálylétszám2014 címmel publikált reprezentatív kutatásának.

A kutatók nyolc társadalmi csoportba sorolták be a magyar lakosságot. Mint Róbert Péter professzor, a Politikatudományi Intézet tudományos főmunkatársa elmondta: a legszűkebb, mégis a minden szempontból leginkább kivételezet elit csoportjába legfeljebb kétszázezer ember tartozik. Nagyon magas körükben a felsőfokú végzettségűek és a budapestiek aránya, státuszuk gyakorlatilag „örökletes”, mert már szüleik is hasonló körülmények között éltek.

A szűk egymillió embert magába foglaló felső közép ott van az elit alatt. Főleg gazdasági vonatkozásban, de kapcsolati hálójuk még szélesebb is, mint a kevesekkel barátkozó elité. Ők ugyanúgy városias társaság, mint a mintegy félmillió főt kitevő feltörekvő fiatalok – és fiatalos attitűdű középkorúak –, akiknek csak azért nem olyan erős a gazdasági helyzetük, mert még nem tartanak ott, de a kulturális fogyasztásuk már elég magas. Ők fölfelé tartanak, miközben a 600–700 ezer főt számláló, kisvárosi tanárokból, orvosokból, helyi közéleti szereplőkből álló vidéki értelmiség óriási erőfeszítésekkel igyekszik nem lecsúszni.

A kádári kisembereket, aki éppen hogy eléldegélnek valahogy, a kutatók mintegy másfél millió főre becsülnek, szintén kapaszkodnak, de rosszabb eséllyel, mert például rosszabb minőségű a kapcsolati hálójuk. A következő, sodródoknak nevezett réteg 1,6–1,7 millió főt számlál. Egy részük fiatal ugyan, de ők sokkal rosszabb helyzetben vannak, mint a feltörekvők.

A munkások, akik nagyrészt vidéken élő fizikai dolgozók – számukat mintegy másfél millióra becsülik –, már nagyon közel vannak a leszakadókhoz. Tőlük egyetlen tényező különbözteti meg: az ide tartozóknak van munkája, azonban amint elveszítik az állásukat – tartalékok híján – azonnal a leszakadtak osztályába kerülnek. Ebbe a csoportban pedig már bő kétmillió ember tartozik, ez a magyar társadalom legnagyobb rétege.

Nekik nem csupán az anyagi, jövedelmi, vagyoni helyzetük rendkívül kedvezőtlen, jelentős körükben a szakképzetlenek aránya, ezért leginkább munkanélküliek, közfoglalkoztatottak, segélyezettek, de magas körükben a rokkantak, illetve az öregségi nyugdíjasok aránya is. Ahogy az elit, ez a legalsó réteg is újratermeli önmagát.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek