Változások az érmeutánzat készítés szabályozásában
A világ számos jegybankjához hasonlóan, az MNB is rendszeresen bocsát ki emlékérméket az ország jelentős történelmi, kulturális, természeti értékeiről, évfordulói-ról történő megemlékezés céljából.
Az MNB 1968 óta bocsát ki emlékérméket, melyek rendszerint nemesfémből (aranyból, ezüstből) készülnek, de 1980 óta nem nemesfém emlékérméket is kibocsát a jegybank. Többségük kétféle kivitelben készül, verdefényes (brilliant uncirculated vagy BU) és tükörfényes (proof vagy PP) technológiával.
Az emlékérme a forgalmi érméhez hasonlóan törvényes fizetőeszköz, így szerepel rajta az értékjelzés, a „FORINT” és a „MAGYARORSZÁG” felirat, a verési évszám és a „BP.” verdejel - derül ki az MNB közleményéből.
Az emlékérmék rendelkeznek a törvényes fizetőeszköz kötelező alaki kellékeivel, amivel a kibocsátó a megemlékezés ünnepélyességét, az adott esemény, kulturális, természeti érték fontosságát kívánja hangsúlyozni. Bár az emlékérmék a névértékük erejéig törvényes fizetőeszközök, a mindennapi fizetési forgalomban jellemzően nem bukkannak fel, hiszen elsősorban gyűjtési, ajándékozási, megemlékezési célból kerülnek kibocsátásra - olvasható az MNB közleményében.
Az emlékérmékhez a gyűjtők nem a fizetési forgalomból, hanem a különböző érmeforgalmazással foglalkozó cégeken keresztül juthatnak hozzá. Az MNB kizárólag a Magyar Pénzverő Zrt.-n keresztül bocsátja ki az emlékérméket. A Magyar Pénzverőtől mint az emlékérmék hivatalos, elsődleges forgalmazójától , 2014-től névértéken lehet megvásárolni az új kibocsátású színesfém- és ezüst emlékérméket, továbbá a nemesfém emlékérmék olcsóbb alapanyagú, színesfém változatát.
Az elmúlt időszakban jelentősen megszaporodtak a kereskedelmi forgalomban azok a névértékkel nem rendelkező, törvényes fizetőeszköznek nem tekinthető emlékérmek, melyek az MNB által kibocsátott névértékkel rendelkező, törvényes fizetőeszköz funkcióval bíró emlékérmékkel tematikájukban vagy képi megjelenésükben jelentős hasonlóságot mutatnak, így a laikus vásárlók által könnyen összetéveszthetők az MNB által kibocsátott emlékérmékkel.
A vásárlók megtévesztésére alkalmas eljárás az is, amikor az MNB által kibocsátott érméket átalakítják, módosítják - például az érmét bearanyozzák vagy az érme egyik oldalának képi motívumait festéssel megváltoztatják. Mivel a módosítás során a névértéket, a „forint” feliratot és a „Magyarország” feliratot tartalmazó oldal jellemzően változatlan marad – csak a másik oldal kerül átalakításra –, ezért a vásárlók azt hihetik, hogy ezen érméket az MNB a kereskedelmi hirdetésben szereplő formában bocsátotta ki.
A jegybank a névértékes értékesítés biztosításával az emlékérmék kultúra- és értékközvetítő szerepét kívánja erősíteni. A kedvezőbb vásárlási feltételek lehetőséget biztosítanak arra, hogy az emlékérmék a lakosság szélesebb köréhez juthassanak el.
Az MNB által kibocsátott emlékérmék és forgalmi érmék védelme, a fogyasztók megtévesztésére alkalmas gyakorlatok visszaszorítása érdekében az MNB módosította az érmék utánzatairól szóló MNB rendeletet, az utánzatkészítésre vonatkozó előírások szigorításával, továbbá bizonyos tevékenységek korlátozásával - írja az MNB közleményében.
