Semmi sem marad a régi az alapok piacán

Az új törvény fő törekvése a nemzetközi trendeknek megfelelően, hogy egységesítse a kollektív befektetési formák, azon belül is az alternatív befektetési alapok szabályozását, így elősegítve például a hazai alapkezelők más Európai Gazdasági Térség (EGT) tagállamok piacára történő belépését.
A befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény hatályon kívül helyezésére, valamint az új 2014. évi XVI. törvény megalkotására az uniós jognak való megfelelés érdekében került sor, elsősorban az alternatív befektetési alapkezelőkről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2001/61 számú irányelv rendelkezéseinek átültetése céljából.

Az új törvény egyik legfontosabb újdonsága, hogy az irányelv alapján az átruházható értékpapírokba fektető kollektív befektetési vállalkozások mellett kifejezetten szabályozzák az alternatív befektetési alapot, mint önálló kollektív befektetési formát. Az alternatív befektetési alapon belül önálló, sajátos jellemzőkkel rendelkező típusként határozzák meg a kockázati tőkealapokat és a magántőkealapokat.

Az irányelv nem titkolt célja, hogy egységesítse az alternatív befektetési alapok piacait, és harmonizálja azok szabályozását. Ennek érdekében kiemelt figyelmet szentel annak elősegítésére, hogy az alternatív befektetési alapok kollektív befektetési értékpapírjai az érintett befektetési alap megalapításán kívüli országban is forgalomba hozatalra kerülhessenek, illetőleg hogy egy adott országban engedélyezett alapkezelő újabb engedély megszerzésének kötelezettsége nélkül beléphessen egy másik ország alapkezelési piacára.

Az új törvény az irányelv rendelkezéseinek megfelelően mindkét irányba megoldást nyújt, azonban – a jogfejlődés jelenlegi szintjén – érzékelhető különbséget tesz az EGT tagállamok és az ezen kívüli harmadik országok közt. Az új törvény alapján az EGT tagállamban alapított és engedélyezett alapkezelő határon átnyúló szolgáltatás nyújtására válhat jogosulttá, lényegében egy értesítésen alapuló eljárást követően. Ennek eredményeként az alapkezelő más EGT tagállamban alapított alternatív befektetési alapot is kezelhet a már megszerzett engedélye alapján.

Az irányelv középtávú tervei között szerepel olyan eljárás kialakítása, amely alapján a harmadik országbeli államokban alapított alapkezelő is jogosulttá válhat a fentihez hasonló eljárás keretében belépni az EGT tagállamok területére, és az EGT tagállamban alapított alternatív befektetési alapot kezelni. A kezdeményezés megnyithatja az utat többek között az USA-ban tevékenykedő befektetési alapkezelők számára is.