Jó éve lehet a diplomásoknak
Bár 2000 és 2012 között a felsőfokú végzettségűek aránya 15-ről 22 százalékra növekedett Magyarországon, továbbra is elmaradunk az OECD-átlagától, ami 33 százalék – derült ki a többi között az MKIK GVI legfrissebb elemzéséből. A visegrádi országok közül ugyanakkor csak Lengyelország előzi meg Magyarországot: ott 25 és 64 év között minden negyedik embernek van diplomája. Csehország és Szlovákia egyaránt 19 százalékkal szerepel a listán. A felsőfokú végzettségűek aránya már csak azért is fontos, mert ennek növekedésével jellemzően emelkedik egy ország egy főre eső GDP-je.
A diplomások munkaerő-piaci helyzete több szempontból is a legkedvezőbb más csoportokhoz képest: foglalkozási rátájuk az elmúlt tíz évben a hazai átlaghoz képest stabilan, mintegy 20 százalékponttal volt magasabb, és kisebb valószínűséggel válnak munkanélkülivé, mint az alacsonyabb végzettséggel rendelkezők. Míg a szakiskolai, szakmunkásképzőben szerzett végzettséggel rendelkezők foglalkoztatási rátája 2013-ban 61, a nem gimnáziumi képzés keretében érettségit szerzőké 63, a diplomásoké 72 százalék volt. Bár munkanélküliségi rátájuk a kilencvenes évek végén még 2 százalék alatti volt, és ez 2011 óta több mint duplájára nőtt, a diplomások még így is kisebb valószínűséggel válnak állástalanná, mint bármely más foglalkoztatási csoport. A 8 általánossal vagy ennél alacsonyabb képesítéssel rendelkezők munkanélküliségi rátája eközben 20, a szakiskolai vagy szakmunkás végzettséggel bíróké 10 százalék fölé emelkedett.
Bizakodhatnak a felsőfokú végzettségűek amiatt is, mert az MKIK GVI szakembereinek számításai szerint körükben idén nőhet a foglalkoztatottság 2014-hez képest. A versenyszféra vállalatvezetőinek 12,5 százaléka tervezi, hogy növelni fogja a diplomás munkatársak számát, tízből nyolc cégnél várhatóan nem változtatnak a létszámon, és csak a menedzserek 8 százaléka számol elbocsátásokkal.n VG
