A biometrikus adatközpontban törvénysértés nélkül nem lehet csak úgy kutakodni

A minap hozott parlamenti döntés januártól ősfeltöltéssel rendszerezi egységes adatbázisba a személyes okmányokon szereplő fotókról készült profilokat, vagyis számokból álló adatsorokat, és kódokat rendel hozzájuk. A magánszférát korlátozó döntés már a tervezetekor megérintette a jogvédőket. A biometrikus adatbázis szerintük alkalmas lehet arra, hogy arcfelismerő rendszerrel összekötve megállapítható legyen egy tüntetésen vagy futballmeccsen résztvevők személyazonossága. Az arckép ugyanis együttműködés, személyes okmány átadása nélkül is beazonosíthatóvá tesz.

Majtényi László egyetemi tanár, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (EKINT) elnöke osztja az aggályokat.

– Ettől a törvénytől van okunk félni – mondta a Mediaworks regionális lapjainak a jogtudós –, és ennek a pudingnak nem az evés lesz a próbája. Ezt a pudingot nem szabadott volna megfőzni. Látványos botrányok persze nem várhatók, hiszen ezek az adatkezelések természetszerűleg nem a nyilvánosság előtt történnek, a törvény önmagában elfogadhatatlan. Az egyetemi tanár elmondta: Izraelben hasonló módon, Ausztráliában pedig, és ez fontos különbség, intézmények, hatóságok szerint megosztott, tehát nem önálló és egységes formában működik biometrikus adatot rögzítő rendszer. Ausztrália, tette hozzá, mintajogállam demokratikus garanciákkal és erős társadalmi kontrollal, hatalommegosztással, Magyarországon szerinte jó ideje nem beszélhetünk mintajogállamról.

Az EKINT elnöke kiemelte: hazánkban a személyes adatokat három nagy állami rendszer megosztva kezelheti: a személyazonosító jel, a taj-szám és az adóazonosító jel elkülönített adatbázisokban szerepelnek. A biometrikus arcképprofil nyilvántartása ugyan nem lesz univerzális azonosító, de az említett három rendszer mellé egy negyediket épít, mondta.

Az egyetemi tanár az információs önrendelkezés fogalmát bevezető 1983-as karlsruhei bírósági határozatra is utalt.

– Ha egy polgár bizonytalan abban, milyen adatokat tartanak róla nyilván, törekedni fog arra, hogy mind konformistább viselkedést tanúsítson, a tüntetésektől inkább tartózkodik majd – véli Majtényi.

Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke szerint a parlament által a múlt héten elfogadott jogszabály nem alkotmánysértő. Az ugyan nem kérdés, hogy korlátozza a magánszférához való jogot, de garanciákat tartalmaz arra, hogy csak a legfontosabb állami célok, például a bűnüldözés, terrorelhárítás esetén és csak ehhez rendelt adatkérők tehetik ezt. A tervezethez képest a jogalkotó a NAIH aggályait elfogadva kivette a sportrendezvények beléptetésével összefüggő adatkérés lehetőségét. Arra a kérdésre, hogy az adatkérésre jogosult állami szervek, köztük a nemzetbiztonsági hivatalok jellegéből adódóan valóban nyugodtak-e lehetünk-e jogkövető állampolgárként, a címzetes egyetemi tanár kiemelte: csak bűncselekmény elkövetésével lehetne eltérni a biometrikus adatkezelés törvényes céljaitól.

– Ne feltételezzünk törvénysértést az állami szervekről, sokkal inkább szorgalmaznám a bizalom erősítését állam és állampolgár között – mondta lapunknak Péterfalvi Attila.

Pró

Péterfalvi Attila

„Nemcsak a törvénynek kellett megfelelni a célhoz kötöttség elvének, hanem minden ügyben indokolni kell a kérés célszerűségét. Az általános és univerzális azonosító kód használata alkotmányellenes, ezért fontos kiemelni, hogy a felhasználás nem lesz általános. Mivel emberi munkaerő kell hozzá, nem lesz automatizált sem. Az informatikai rendszerek jellegéből adódóan minden adatkérés visszakövethető lesz.”

Kontra

Majtényi László

„A lakosság egészének és idegenrendészeti, menekültügyi nyilvántartásokban szereplő külföldieknek az arcképmodelljeit kezelő nyilvántartás eszköze olyan alapjogi korlátozás, amely elbukik a szükségesség és arányosság tesztjén. Ez a törvény ebben a formában nem ment volna át a Sólyom László elnökletével működő Alkotmánybíróságon, de a Paczolay Péter vezette taláros testületben is kérdéses lett volna a többsége.”

A központ útlevélből vagy jogosítványból származó fényképeket kap meg, de eljutnak hozzá a menekültügyi és a központi idegenrendészeti nyilvántartás fotói is.

A központ útlevélből vagy jogosítványból származó fényképeket kap meg, de eljutnak hozzá a menekültügyi és a központi idegenrendészeti nyilvántartás fotói is. Tudta-e A biometrikus arcképprofil (a külső személyiségjegyek mérésével) nem azonos az ember arcmásával, vagyis a róla készült portréfotóval.

A profilhoz az arcnak bizonyos pontjaiból képeznek számokból álló adatsort, és ehhez a számsorhoz sem a személy nevét rendelik, hanem egy technikai kapcsoló számot. A biometrikus sablon közvetlenül, véglegesen, megváltoztathatatlanul és letagadhatatlanul kapcsolódik az emberhez. Lecserélhetetlen, szemben a személyi okmányok számával. -->