BUX 38,644.57
-1.50%
BUMIX 3,853.23
+0.02%
CETOP20 1,945.79
-0.35%
OTP 8,530
-5.33%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-1.40%
+0.42%
ZWACK 17,450
+0.29%
0.00%
ANY 1,600
-0.62%
RABA 1,145
-1.72%
0.00%
-3.62%
-1.35%
+0.47%
0.00%
-5.14%
-1.90%
0.00%
-0.54%
OTT1 149.2
0.00%
-2.24%
MOL 2,560
+2.24%
+0.77%
ALTEO 2,270
+3.18%
0.00%
+1.87%
EHEP 1,545
-3.13%
0.00%
+0.79%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.35%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
0.00%
-1.16%
-7.46%
0.00%
+0.96%
NUTEX 10.85
+2.36%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,700
+9.79%
+4.53%
NAP 1,188
-1.49%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Közélet

Szinte mindig volt ellenzéki a kétharmados szavazásoknál, aki segített a kormánynak

Amióta nincs a Fidesznek kétharmada, 27 alkalommal szavaztak kétharmados törvényekről, ebből húsz esetben meg is lett a minősített többség.

Hiába vesztette el a tavasszal kétharmados többségét a Fidesz-KDNP, sok esetben kapott segítséget egy-egy ellenzéki párttól a kétharmados törvények elfogadásához. A Policy Agenda elemzésében azt vizsgálta meg, miképpen működött a rendszer kétharmados többség nélkül.

Amikor márciusban Kész Zoltán letette a képviselői esküjét, a kormánypártok elvesztették kétharmados többségüket. Miután az alkotmányozás időszakában úgy építették fel a jogrendszert, hogy a sarkalatos törvények módosításához kétharmados többség kell (32 ilyen van az Alaptörvényben), ezért sokan azt gondolták, hogy alapvetően megakasztja a törvénykezést az új helyzet. Mások már előrevetítettek egy Fidesz-KDNP-Jobbik pre-koalíciót, amely biztosítja minden esetben a szükséges szavazatszámot. A számok azonban egyik verziót sem támasztják alá - áll a Policy Agenda elemzésében.

Idén március 16. és november 24. között 27 esetben lett volna szükség arra, ha a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmada támogatja a kormány, vagy kormánypártok javaslatát. Ebből 7 esetben nem lett meg a szükséges többség, míg 20 esetben biztosította az ellenzék a zöld utat az adott javaslathoz. Miután volt olyan javaslat, ahol kétszer is kellett szavazni (módosító javaslat, majd zárószavazás), ezért valójában 11 ügyben biztosított kétharmadot az ellenzék a kormány számára.

Ezek közül hét alkalommal a Jobbik, négy alkalommal az MSZP, míg szintén négy alkalommal az LMP szavazatai biztosították a szükséges többséget. Természetesen volt olyan ügy, ahol csak egyik, vagy másik párt állt a kezdeményezés mögé, és volt, ahol mindannyian támogatták a kormányt. Volt olyan javaslat is („A Magyar Honvédségnek az Iszlám Állam elnevezésű terrorszervezet elleni nemzetközi fellépésben való részvételéről”), amelyet egyik ellenzéki frakció sem támogatott, csak a Demokratikus Koalíció képviselőinek szavazatával kapta meg a kétharmados többséget.

Politikai szempontból fontos ügy a migráció volt, ahol szükség volt a kétharmadra, és ezt a Jobbik biztosította is. Ebben az esetben sem lehet azt állítani, hogy az ellenzéki párt váratlanul állt volna a kormány mellé, azaz valamilyen későbbi viszonzást várt volna.

Hét eset volt, ahol kellett volna a kétharmados többség, de nem állt rendelkezésre. Ez a duplaszavazások miatt (módosító+zárószavazás) valójában három ügyet jelentettek: a földforgalmi törvény módosítása alapján a 2013 decembere előtt kötött földbérleti szerződések esetében meg lehetett volna emelni a díjakat; az MNB ellenőrzési jogkörét szélesítették volna; illetve a nemzeti parkok területei a Nemzeti Földalapkezelőhöz kerültek volna.

Ezek fontosak voltak politikai szempontból is a kormánynak, nem véletlen, hogy a földbérleti szerződésekre vonatkozó módosításról Orbán Viktor miniszterelnök maga jelentette be, hogy más formában, de újra nekifutnak az ügynek.

Idén az eddigi állás szerint még 11 ügy vár a parlamentre, ahol valahogyan kétharmados többséget kell biztosítania a kormánypártoknak. Ezek között vannak jelentős ügyek, mint az egyházi törvény módosítása, a közbeszerzési törvény, a választójogi törvény változtatása, vagy a helyi önkormányzatokkal kapcsolatos párhuzamosan futó három kezdeményezés is.

Ezenkívül a gyülekezési törvényt is régóta szeretné módosítani a kormánypárt, de nem találtak ellenzéki támogatást hozzá. De a legnehezebb ügy a régóta húzódó tizenötödik alkotmánybíró megválasztása, ami az összes képviselő kétharmadának a szavazatát igényli. Ez utóbbi biztosan komoly alkupotenciált ad az ellenzéki pártoknak - áll az elemzésben.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek