Felmérések szerint a hazai felsőoktatásban tanulók alig hat százaléka tervezi, hogy saját vállalkozást indít. Az új Berzsenyi Campus létrehozásához a diákok alacsony vállalkozói kedve is hozzájárult?
Szándékunk túlmutat egy infrastrukturális fejlesztésén, illetve azon, hogy a hallgatók modern környezetben tanulhassanak. Az ötlet valóban onnan indult, hogy Magyarországon igen alacsony a vállalkozási hajlandóság. Egy ország gazdaságának egyik legfőbb mozgatórugói a kis- és közepes vállalkozások, hiszen ebből a szegmensből nagyon sok innováció indul. Vagyis érdemes növelni a sikeres kkv-k számát. Erre a kihívásra kínál megoldást a Berzsenyi Campus, ahol összegyűjtjük a vállalkozásfejlesztéshez kapcsolódó tudást, és átadjuk hallgatóinknak. Egy vállalkozásokkal kapcsolatos ökoszisztémát hozunk létre, ahol különböző képzési szintű hallgatók és sikeres magyar vállalkozók egyszerre lehetnek jelen.
A Berzsenyi Campus egy külön egysége lesz az egyetemnek?
Formálisan igen, de éppen a vállalkozási logika mentén gondolkodva nem akkor teszünk jót, ha létrehozunk központokat, intézeteket, hanem ha minden olyan képzésünket és tevékenységünket, amely vállalkozásfejlesztéssel kapcsolatos, egy épületben helyezzük el. Egyetemünkön ezért is hívtuk életre a Budapest Lab Vállalkozásfejlesztési Központot, melynek célja, hogy a kelet-európai vállalkozásfejlesztés egyik meghatározó kutató-, fejlesztő-, képző- és tudásszolgáltató bázisává fejlődjön. A Budapest Lab bekapcsolódik nemzetközi kutatási projektekbe, valamint vállalatokkal, szakmai szervezetekkel és társakadémiai intézményekkel közösen a hazai vállalkozói szcénát támogató alkalmazott kutatásokat végez. Nemrég például családi vállalkozások utódlásával kapcsolatos kutatást indított el.
A finn modell alapján létrehozott Team Academy ötödik éve működik. Milyen tapasztalataik vannak?
A Team Academyn a jövő vállalkozói nem a megszokott elméleti oktatást kapják, hanem valós üzleti környezetben, valós projekteken dolgoznak, cégeket alapítanak. Kihívásokkal teli volt a képzés elindítása, voltak benne tévutak és buktatók, de pont ez a lényege a vállalkozói létnek is. Az oktatási rendszerünkben megjelent ugyanaz a bizonytalanság, mint amellyel a gazdasági élet is tele van, de mégis megéri csinálni, hiszen a bukásból lehet igazán sokat tanulni. A modell oktatóinak szemléletváltására is szükség volt, hiszen a Team Academyhez a finnektől nem kaptunk kézikönyvet, hogy pontosan milyen lépések alapján oktassuk a hallgatókat. Csupán egy keretrendszert adtak meg, sok mindent a BGE oktatóinak kellett kitalálniuk és elfogadniuk.
Eddig hány vállalkozást hoztak létre BGE-hallgatók?
Az elmúlt öt évben évente két vállalkozás alakult, közülük három ma is sikerrel működik. Évente körülbelül 30 hallgató jut be
a Team Academy képzésre, a kiválasztás szigorú, szigorú kritériumoknak kell megfelelniük. A vizsgákon nem a tanulmányi eredmények döntenek, hanem a vállalkozói attitűdöt vesszük figyelembe. Jó, ha a hallgatóban
benne van a vállalkozói vagányság, a kockázat elfogadása is.
Hagyomány és innováció
Berzsenyi Campus néven új épülettel bővült a Budapesti Gazdasági Egyetem, amely a Magyar Államkincstártól kapta a józsefvárosi ingatlant. A 694 millió forintos rekonstrukció kevesebb mint egy évig tartott, az egyetem saját forrásból fedezte. Az 1500 négyzetméteres oktatói tér 450 fő együttes befogadására alkalmas, két korszerű informatikai labort és 14 tantermet alakítottak ki. A Berzsenyi Campus ad majd otthont a BGE vállalkozásfejlesztési mesterképzésének, a pénzügyi és számviteli karon működő, hallgatói vállalkozásokat ösztönző Team Academy képzésnek és az egyetem első kiválósági központjának, a Budapest Lab Vállalkozásfejlesztési Központnak is.
