A festményt Elisabeth Taylor, a legendás hollywoodi szupersztár az édesapjával, az art dealerként tevénykedő Francis Taylorral együtt vásárolta meg 1963-ban egy árverésen 130 ezer dollárért, és évtizedeken át műgyűjteményének központi darabjaként őrizte. A Christie’s most, a tavaszi árveréssorozat egyik legfontosabb aukcióján, a május 15-én New Yorkban sorra kerülő impresszionista és modern művészeti árverésen 35 millió dolláros előzetes becsértékkel dobja piacra. Van Gogh aukciós rekordja 82,5 millió dollár, tavaly novemberben fizettek ennyit egy hasonló festményéért.
Elisabeth Taylor egész életében gyűjtött, ő birtokolta az Egyesült Államok legrangosabb ékszergyűjteményét, és rajongott a francia impresszionizmusért is. Bel Air-i házának nappalijában a most árverésre kerülő, A menedékház és a Saint-Rémy kápolna (1889) címet viselő Van Gogh-festmény mellett Degas, Matisse és Pissarro művei függtek a falakon.
Van Gogh egész élete és karrierje drámai események sorozata, művészetét csak halála után ismerték el, életében csupán egyetlenegy művét sikerült eladnia. Az utolsó életévét – miután 1888. december 23-án Gauguinnel végzetesen összeveszett, idegei teljesen felmondták a szolgálatot, összeomlott és levágta a fülét – abban az elmegyógyintézetben töltötte, amelyet a most árverésre kerülő kép ábrázol.
Ugyanakkor ez az utolsó esztendő bizonyult művészi pályáján a legtermékenyebbnek, ekkor festette legfontosabb és legértékesebb műveit, mint a Napraforgók, a Csillagos éjszaka és az Olajfák címűeket. A Saint Paul Ideggyógyintézet lakójaként Saint-Rémyben mintegy 150 festményt alkotott, de közülük a most árverésre kerülő, Elizabeth Taylor gyűjteményéből származó az egyetlen, amely az elmekórtani intézetet kívülről ábrázolja. A festőt 1889 májusától kezelték a kórházban, ahol orvosa úgy vélte, az alkotás segíti gyógyulását, ezért folyamatos munkára biztatta. Van Gogh nyáron ugyan visszaesett, de ősztől újra a szabadban festett. Októberben készült ez a kép, amelyről testvérének, Theónak írt levelében így fogalmazott:
Vannak pillanatok, amikor a természet gyönyörű, az ősz dicsőséges színhatásait, a sárga, narancs, zöld növényzetet és a föld számtalan lila árnyalatát szeretném megragadni.
A kép szerepelt a festő halála után rendezett retrospektív tárlaton az amszterdami Stedelijk Múzeumban, ahol tulajdonképpen felfedezték Van Gogh nagyságát. 1907-ben a kor neves német galeristája, Paul Cassirer szerezte meg Theo van Gogh özvegyétől, és utazó kiállításon népszerűsítette Németország-szerte, hozzásegítve ezzel a művészeti világot a festő elismeréséhez. Majd 56 évvel később a műkereskedő Francis Taylor vette meg lánya, a híres hoolywoodi sztár műgyűjteménye számára.
A teljes cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatja.
