A térségbeli államok kutatónak részvételével összeállított tanulmány felhívta a figyelmet arra, hogy a Nyugat-Balkánon élő 113 édesvízi halfaj közül 11 őshonos faj kihalna, hét a kihalás szélére kerülne, négy súlyosan veszélyeztetetté, 24 pedig veszélyeztetetté válna, ha elkészülne a térségbe tervezett vagy már épülő, mintegy 2800 vízi erőmű, amelyek több mint egyharmada Natura 2000 területen lenne.
Elemzésük szerint Európa 531 édesvízi halfaja közül 49 kihalna vagy kihalás szélére kerülne, valamint balkáni állományának 30-100 százalékát elveszítené.
A 11 kihaló halfaj között van számos sügérféle, csíkféle, küszhal, a balkáni bucó, valamint a hellén ingola.
Forrás: AFP
Valamennyi halfaj őshonos a Balkánon, Európa puhatestű- és halfajainak egyik legsokszínűbb paradicsomában. Három vízi út, a Neretva völgye, a Moraca és a Drina vízgyűjtő rendszere mintegy 50 veszélyeztetett és védett halfaj otthona.
A térség országai, köztük Szerbia, Montenegró és Bosznia-Herzegovina egyre gyorsabb ütemben fejlesztik vízierőműveiket, hogy eleget tegyenek az zöldenergia-követelményeinek, mielőtt csatlakoznának az unióhoz. Teszik ezt annak ellenére, hogy a kutatók szerint a vízierőművek évente ugyanannyi metánt bocsátanak ki, mint Kanada.
Steven Weiss, a tanulmány szerzője a The Guardian című brit napilapnak elmondta: a tervezett vízierőművek nagy sűrűsége mindenre hatással van a térségben.
„Egész folyórendszereket víztározókká alakít át, amelyeknek szükségük lenne vizük elvezetésére. Szétzilálja a vándorlási útvonalakat, a mocsarakat kiszárítja, elszigeteli, ami drámai hatással van a madarakra. Ez egy teljes láncreakció” – magyarázta.
A tanulmánynak arra kell késztetnie minket, hogy megálljunk, és elgondolkozzunk.
Nyilvánvalóan lehetetlen, hogy minden terv megvalósuljon, különben az egész térséget betonnal borítanánk be – mondta az EU egyik név nélkül nyilatkozó illetékese a brit napilapnak.
