Súlyos üzenetet hagyott az EU asztalán az energiaóriás távozó vezére: egyre nagyobb a veszély, ne válogassatok – „Ehhez nem kell Nobel-díj, hogy értsük!"

Egyre komolyabb aggodalmat kelt az Európai Unió új metánkibocsátási szabályainak bevezetése. Most Alfred Stern, az OMV leköszönő vezérigazgatója hagyott fontos cetlit a tagállamok asztalán. Az üzenet egyértelmű, Európa az importkorlátozásokkal veszélyezteti az energiabiztonságot. Stern nincs egyedül, Magyarország számára sem mindegy, hogy a törvény milyen formában megy át, hiszen az ország földgázellátása jelentős részben importra épül. 

Európa saját energiabiztonságát veszélyezteti importpolitikájával, ami egyértelműen szűkíthetik a potenciális gázszállítók körét – állítja az osztrák OMV AG leköszönő vezérigazgatója. Alfred Stern  egy olyan kiélezett helyzetben tett ilyen nyilatkozatot, amikor komoly nézetkülönbségek alakultak ki tagállami szinten az Európai Unió metánkibocsátás-csökkentésre irányuló szabályaival kapcsolatban, és olyan országok, mint az Egyesült Államok, vagy Katar arra figyelmeztettek, hogy azok veszélyeztethetik az olaj- és gázellátást. Stern azt is elmondta, hogy a szabályozás – bár a szándék alapvetően jó – azzal a kockázattal jár, hogy elriasztja a cseppfolyósított földgáz exportőreit az Európába történő szállítástól, írja a Bloomberg.  

Európa nem válogathat, ehhez nem kell Nobel-díj

A vezérigazgató szerint Európa nincs olyan helyzetben, hogy válogasson és kizárjon bizonyos gázellátási forrásokat, rámutatott tovább, hogy Európa szankciókat vezetett be az orosz gázra és az LNG-re is, miközben a hazai termelés csökkenésével kell szembenéznie. „A korlátozások végső soron azt eredményezhetik, hogy Európának kevesebb beszállítója marad, akik elkerülhetetlenül nagyobb árképzési erővel fognak rendelkezni, és ezáltal megnehezítik a hosszú távú ellátási szerződések megkötését" – mondta. „Egyre jobban korlátozzuk, honnan szerezhetünk be gázt” – mondta Stern szerdán Bécsben az újságíróknak. „Nem kell Nobel-díjat nyerni közgazdaságtanból ahhoz, hogy megértsük a következményeket.”

Stern arra is figyelmeztetett, hogy kár túl optimistának lenni azzal kapcsolatban, hogy a Hormuzi-szoroson keresztüli szállítás normalizálódik és az ellátási helyzet javulni fog, mivel a geopolitikai kockázatok továbbra is rendkívül magasak. „Európára nyomás nehezedik, hogy tél előtt feltöltse gázkészleteit, és az alacsony tárolási szintek miatt a régió sebezhetővé válhat egy újabb áremelkedéssel szemben, ha a kereslet megnő vagy az ellátási zavarok továbbra is fennállnak" – így Stern. Ettől függetlenül - tette hozzá - az OMV-nek 2030-ig továbbra is napi körülbelül hetvenezer hordó hinnyal kell szembenéznie, figyelembe véve a portfólió egészében bekövetkező természetes termeléscsökkenést. 

A vállalat célja, hogy a termelést a évtized végére napi körülbelül 400 000 hordó olajegyenértékre növelje. Bár a romániai Neptun Deep fekete-tengeri projekt részben pótolni fogja a hiányt, ezek nem fogják teljes mértékben ellensúlyozni a máshol csökkenő termelést. A fennmaradó hiány teljes pótlásához inkább felvásárlásokra lesz szükség, mint kutatásokra – mondta Stern. Mint ismert, a Neptun Deep az Európai Unió legnagyobb új gázlelőhelye az elmúlt években. Gázkincse mintegy 100 milliárd köbméterre tehető, ez több mint egész Közép-Európa éves felhasználása. A termelőprojektet a román állami tulajdonú Romgaz és az ausztriai OMV-hez tartozó OMV Petrom fejleszti. Erről itt írtunk bővebben>>>

Egyre nagyobb az ellenállás

Már 12 ország van azon a listán, akik legalább három évvel halasztanák el az új előírások alkalmazását, az Európai Unió Energiaügyi Tanácsának luxemburgi ülésén Csehország vezetésével létrejött koalíció szerint a 2027 januárjától életbe lépő importszabályok súlyos ellátási válságot és drasztikus áremelkedést okozhatnak. 

A hivatalos nyilatkozatot benyújtó 12 tagállam listája: 

• Ausztria, 
• Belgium, 
• Bulgária, 
• Csehország, 
• Magyarország, 
• Olaszország, 
• Litvánia, 
• Hollandia, 
• Lengyelország, 
• Románia, 
• Szlovákia és Svédország. 

A csoporthoz legutóbb az EU legnagyobb gázpiaca, Németország is csatlakozott.

Miről szól? Az új uniós rendelet 2027-től kötelezővé tenné, hogy az EU-ba érkező olaj- és gázszállítmányok esetében igazolják és folyamatosan ellenőrizzék a metánkibocsátást. A cél a szivárgások visszaszorítása, mivel a metán a szén-dioxid után a második legjelentősebb üvegházhatású gáz.

Amerikai és katari nyomás is nehezedik Brüsszelre

A szabályozást nemcsak több tagállam, hanem a legfontosabb energiaszállítók is bírálják:

• az Egyesült Államok,
• Katar,
• Algéria
• és Nigéria

korábban közös levélben kérte az Európai Bizottságot, hogy függessze fel vagy módosítsa a rendeletet, mert szerintük jelenleg nincs reális lehetőség az előírások teljesítésére, miközben a 2027-es szállítási szerződéseket már most kötik meg.

Berlin különösen attól tart, hogy a szabályozás miatt egyes beszállítók inkább más piacokra irányítják exportjukat, ami szűkítheti az európai kínálatot és tovább növelheti az energiaárakat. Az aggodalmakat fokozza, hogy az iráni háború miatt kialakult közel-keleti feszültségek eleve megdrágították a repülőgép-üzemanyagot, és érzékennyé tették az ellátási láncokat.

Az Európai Bizottság ugyan késznek mutatkozik arra, hogy könnyítsen a rendelet végrehajtásán, és fontolgatja a szankciók ideiglenes felfüggesztését, de az alapvető szabályozást nem kívánja újranyitni. Dan Jorgensen energiaügyi biztos szerint a metánrendelet az uniós klímapolitika egyik kulcseleme, ezért annak céljait nem kívánják feladni.

Magyar szempontból sem közömbös a vita

A metánszabályozás körüli vita Magyarország számára is fontos, mivel az ország földgázellátása jelentős részben importra épül. A Világgazdaság korábban részletesen bemutatta, hogy a rendelet miatt már a nagy energiatermelő országok és az európai ipar is komoly aggályokat fogalmaztak meg, mivel a szigorú jelentéstételi és ellenőrzési kötelezettségek a beszállítók egy részét eltántoríthatják az európai piactól. Emiatt többen attól tartanak, hogy a szabályozás – a kibocsátáscsökkentési célok mellett – az energiaellátás biztonságára és az árakra is érdemi hatást gyakorolhat.