Húszezer milliárd forint után: van szegmens, ahol piacvesztést okozott az árrésstop, kivezetését megéreznénk, de boltot nem döntött be – az inflációtól nem kell tartanunk
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMiközben az idei inflációs várakozások kapcsán a kormány és a jegybank is lényegében a jegybanki célsávban mozgó inflációt prognosztizál, az év második felének GDP növekedése kapcsán továbbra is a háztartási fogyasztást látják a fő hajtóerőnek. A feltételek ehhez látszólag adottak, és bár az iráni válság változatlanul jelentős bizonytalansági tényező, az olajárak esése és annak kiskereskedelmi lekövetése miatt Magyarországon megszűnt a védett ár intézménye az üzemanyagoknál, és a piaci szereplők arra számítanak, hogy még egy geopolitikai re-eszkaláció sem növeli meg azokat. Ebben a makrokörnyezetben vizsgálták kiskereskedelmi ágazati kitekintőjükben az MBH Bank Elemzési Centrumának szakemberei többek között azt, hogyan teljesített 2025-ben a kiskereskedelem, mire lehet elég idén a hazai fogyasztás, s hogyan befolyásolják az élelmiszerárakat az extrém időjárási körülmények, és mit jelent az e-kereskedelem Magyarországon is mért további erősödése.
Fotó: Karnok Csaba
Jelentős a többletjövedelem, de nem mindent a kiskereskedelemben költenek el a magyarok
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbb június elején közölt kiskereskedelmi adatokat, a közlés szerint 2026. január–áprilisban az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva a kiskereskedelem forgalmának volumene 4,8 százalékkal emelkedett. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 2,4, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 5,2, az üzemanyag-kiskereskedelemben 10,6 százalékkal nőtt az értékesítés volumene. Bár mindhárom mérték érdemi növekedést sugall, az üzemanyagok forgalmának a többi pillérhez képest kétszeres arányú növekedése – köszönhetően az emelkedő áraknak, majd a márciusban bevezetett védett árakon való megugró vásárlásoknak – első pillantásra talán kétséget ébreszt arról, hogy a háztartási fogyasztás lesz az idei növekedés pillére.
Ez azért is nagyon érdekes vonatkozás, mert Magyarországon az idei év első felében jelentősen nőtt a magyar háztartásokhoz áramló jövedelem nagysága, szinte közmondásossá vált, hogy a bér és bérszerű jövedelem kiáramlása továbbra is magas, nő az elkölthető jövedelem. Ám ebből nem minden forint köt ki a kiskereskedelemben. Báthori Bence, az MBH Elemzési Centrumának ágazati elemzője szerint a korábbi évek magas inflációs nyomása meglátszott és meglátszik a magyarok vásárlási kedvén, és a jövedelemek egy része megtakarításokban köt ki, vagyis a fogyasztás még nem állt teljesen helyre a magas inflációs időszak előtti szintet alapul véve. Részben ennek is köszönhető a régiós lemaradásunk is a forgalom visszaállásában.
A historikus adatok alapján Báthori Bence úgy ítéli meg, hogy még lenne lehetőség a bővülésre a forgalomnövekedésben. Az elmúlt kilenc hónapban sikerült is magasabb átlagot produkálni (ez tehát a tendenciát tekintve egybevág a KSH által mértekkel), mint az elmúlt huszonötév havi átlaga, sőt, az eddigi idei hónapokban az EU-s átlagot meghaladta a fogyasztás bővülése. Ennek ellenére továbbra is a régiós átlagnál kevesebbet fogyasztanak a magyarok, „leginkább a termékfogyasztásban vagyunk elmaradva” az elemző szerint.
A 2023-2025-ön inflációs sokkra tehető az olló nyílása a szolgáltatások irányába, ez még a Covid-19-járvány hatásával magyarázható az elemző szerint. Jövőre ebben várható némi visszarendeződés, részben amiatt, mert olcsóbbá válnak a személyi kölcsönök. A fogyasztást az elmúlt időszakban támogatta több kormányzati intézkedés (pl. a SZÉP-kártya hidegélelmiszerre való felhasználtsága, az MBH-nál jelentősen nőtt is a kártyák forgalma, a második hidegélelmiszeres vásárlási lehetőség megnyitásánál 12 százalékos növekedést regisztráltak).
A szakember kitért a kiskereskedelem online szegmensében jelentkező aktuális újdonságra: a 3 eurós mértékű, EU-n kívüli csomagokra kivetett vámok hatására.
A 3 eurós kiscsomag-vám átszabhatja a csomaglogisztikát, annak bevezetése az amerikai előzmények ismeretében várhatóan inkább ezt szabja át, nem a forgalmat
– mondta Báthori Bence. Szerinte a kisértékű csomagok darabszáma a július 1-től hatályos EU-s szabály alapján lecsökkenhet, de inkább a csomaglogisztika változásának köszönhető majd. Szerinte inkább a logisztikai szolgáltatások és raktárak iránt nő majd meg az igény a közeljövőben, mert az EU-n kívüli vállalatok nem daraonként, hanem nagyobb kontingensekbe szervezve küldik majd árujukat a rendelőknek, mérsékelve egyébként nagyon magas szállítási költségeiket.
Vettük az üzemanyagot, mint a cukrot, meg is lett a régiós harmadik hely márciusban
Az elemző kitért a most már Magyarországon a védett árak intézménye nélkül vásárolható üzemanyagok kérdésére is. Adataik szerint márciusban – az iráni konfliktus eszkalálódása és védett ár bevezetésének hónapjában – éves alapon Magyarországon nőtt az EU-ban a harmadik legnagyobb mértékben (12,4 százalék) az üzemanyag-forgalom, pusztán Szlovénia (az eleve mesterségesen alacsony árszinten 35 százalékos növekedés) és Szlovákia előzött ebben (ez bár havi adat, tendenciáját tekintve egybevág a KSH-tól fentebb idézett első negyedéves vonatkozású adattal).
Az ok a növekedés mögött a környező országokban egyértelműen a pánikvásárlás volt mind a lakossági, mind a mezőgazdasági termeléső szegmensben, de ennek jelei Magyarországon is láthatók voltak.
Báthori Bence beszélt arról is, hogy méréseik szerint jelentősen javult a lakosság gazdasági hangulata. „A lakosságnak nagyon komoly bizalma van az újfajta gazdaságpolitikával kapcsolatban, adataink szerint a lakosság megítélése mind az ország gazdasása, mind saját anyagi helyzetüket illetően javult” – jelezte az elemző. A lakosssági bizalom növekedése (16 százalékpontos növekedést mértek most az MBH Bank elemzői) pedig azért lényeges, mert az MNB már kimutatta, hogy meghatározott százalékpontos növekedés felett igazolhatóan nő a fogyasztás is.
Fotó: MBH Bank
Tartja magát az árrésstop rejtélye: üzleteket nem zártak be miatta, de a szaküzleti forgalomnak odacsapott
A várakozásunk alapján valóban az árrésstop kérdése volt az ágazati háttérbeszélgetés egyik legfontosabb témája. Az árrésstop kérdése az elmúlt hetekben ismét az aktuális gazdaságpolitikai témák középpontjába került:
- Az MNB érvei meglehetősen egyértelműek: a legfrissebb inflációs jelentésük szerint az idei infláció 1,8 százalékra mérséklődhet, ami jelentősen kedvezőbb a korábbi várakozásoknál. A jegybank úgy látja, hogy az árrésstop kivezetése legfeljebb néhány tizedszázalékos egyszeri áremelkedést okozna, és középtávon nem veszélyeztetné az árstabilitást. Varga Mihály jegybankelnökként persze nem foglalt állást a kormány hatáskörébe tartozó intézkedésről, ugyanakkor számításaik alapján a jelenlegi inflációs és árfolyamkörnyezet kedvező feltételeket teremthet az árrésstop megszüntetéséhez.
- A Pénzügyminisztérium ezzel szemben jelezte, hogy a kormány egyelőre nem vette napirendre az intézkedés kivezetését.
- A piaci szereplők közül az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) továbbra is az intézkedés mielőbbi kivezetését sürgeti, arra hivatkozva, hogy az már elérte eredeti célját. A kedvező inflációs kilátásokat több friss makrogazdasági adat is alátámasztja: a termelői árak csökkennek, míg az elemzők szerint a magyar infláció régiós összevetésben is tartósan alacsony maradhat.
Az MBH szakemberei szerint az árrésstop kapcsán érdemes feleleveníteni, hogy az intézkedés az élelmiszerüzletek mellett a drogériákra is kiterjedt:
- a drogériák forgalmának bővülése idén is kétszámjegyű lehet, Báthori szerint adataik azt mutatják, hogy évek óta ennek az üzletcsoportnak az egyik legdinamikusabb a bővülése;
- ám az élelmiszerüzleteket az árrésstop hatásának értékeléséhez érdemes két csoportban kezelni: a vegyes élelmiszerüzletek és a szaküzletek (pl. pékségek, hentesek) eltérő módon reagálták rá az árrésstoppot, ez pedig abban nyilvánult meg, hogy a vásárlók inkább a vegyes élelmiszerüzletek felé fordultak, melyeknek kötelező volt mesterségesen alacsonyan kínálni a termékeket.
A Világgazdaság kérdésére válaszolva Bárhori Bence azt mondta, hogy több oka lehet annak, hogy a Pénzügyminisztérium egyelőre napirenden kívül tartja az árrésstopot, így egyelőre az elemzői oldal is várakozó állásponton van. Kérdés, hogy ha teljesülnek az MNB várakozásai a fogyasztásról, számítani lehet-e arra, hogy ez felfelé mozdítja az inflációt.
A fogyasztóknak nem lenne feltétlen jó, ha kivezetnék az árrésstopot, de a szektor szempontjából napirendre kellene venni legalább a kivezetés lehetőségének áttekintését
– mondta lapunknak válaszolva Báthori Bence, aki arról is beszélt, hogy a fogyasztás megerősödésével kisebb elmozdulások előfordulhatnak abban, de nem kell számítani az inflláció emelkedésére.
Más tényezők most erősebben hatnak a kiskeresekedelmi árak alakulására most, mint a stabil pályán mozgó fogyasztás, ilyen például az árupiaci folyamatok alakulása. Ezért nem számítunk arra, hogy az inflációt a növekvő fogyasztás emelkedő pályára helyezze
– jelezte az MBH Bank ágazati elemzője, aki szerint ezzel fel lehet oldani azt a mozzanatot, hogy a fogyasztás bővülése maga után vonhatja az infláció emelkedését.
Adataik alapján az elemző kitért arra is, hogy 2025-ben 2,9 százalékos mértékű volt a boltbezárás, ez megfelel a 2023-2021-es időszak 3 százalékos átlagának, ez pedig értékelése szerint „normalizálódást jelent.” Báthori Bence szerint az árrésstop nem bírt üzletbezáró hatással, az viszont látható, hogy a kisebb, specializált szaküzletek piacot vesztettek, mivel forgalmuk egy részét azok a nagyobb boltok és láncok vették ár, melyekre egyékbént a rendelkezés jelenleg is hatályos.
Itt az El Niño, de a piac mintha észre sem vette volna
„A piac még nem kezdte beárazni a piaci kockázatokat, hiába kopogtat az El Niño, a magas élelmiszer-készletek miatt ezt egyelőre elodázzák” – jelezte Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár stratégiai ügyfelek központ vezetője. Ám szerinte később ebből lehet a gond: az élelmiszerárak emelkedése az El Niño kockázatának felismerésével „úgy alakulhat ki készlethiány piaci értelemben, hogy valójában nincs hiány”. Héjja Csaba szerint ez alatt azt kell érteni, hogy az extrém időjárás miatt felboruló termelési körülmények (pl. a monszun késedelme a jelentős rizstermelő Indiában) arra késztethetik a nagy teremlőországokat, hogy visszafogják piaci kínálatukat, ami hiányként fog jelentkezni a kereskedelemben.
Ez jelenthet kockázatot a jövőben, de erre mintha még nem tekintene a piac, és az árupiaci árcsökkenés – mivel áru jelenleg bőséggel van – szintén az inflációt fékezi (ami a hazai, stabil és a korábbiaknál jóval alacsonyabb inflációs pályához is hozzájárul).
Héjja Csaba szerint a legfontosabb kérdés, hogy várható-e megint a 2022-ben látott sokkhatás az élelmiszerárakban? Szerinte a növényi olajok ára kapcsán mutatott rá ennek veszélyére, amelynek ára már nem az élemiszerpiaci hatások, hanem az energia- és szabályozási logika miatt szakadt el a FAO árindexe szerint a gabonaféléktől. Az olajos magvak a szakember közlése szerint amúgy is láthatatlan módon képesek megemelni az élelmiszerek árát, mivel sok termékben bukkannak fel alapanyagként.
Ugyanakkor értékelése szerint a Hormuzi-szoros megnyitásával a veszély várhatóan elhárult, és nem kell arra számítani, hogy megismétlődik a 2022-es élelmiszerár-sokk.
Az agárstratégiai szakértő szerint termelői oldalon inkább az erős forint jelent gondot, melynek hatásai majd 2027-ben jelentkeznek. A tojás és néhány más terméknél már ősszel is lehet majd látni a változásokat, de a termelői oldal azonos költségszint mellett idei termésénél az erős magyar fizetőeszk9z miatt alacsonyabb áron értékesít majd. Ez pedig a jövő évi termelésére – plasztikusan: mennyi műtrágyát szerez majd be a talajelőkészítéshez – lesz majd hatással, azon keresztül pedig az árakra.
Stabil az élelmiszerpiac, de annak, ami most történik, majd jövőre érezzük hatását
– fogalmazott Héjja Csaba.
