Főleg interneten terjednek az álhírek

A legalább 16 éves hazai internetezők 53 százaléka saját bevallása szerint találkozott már álhírrel, elsősorban közösségi oldalakon (ezt 47 százalékuk állította), feleennyien pedig másfajta weboldalakon (23 százalék) – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) felméréséből. A megkérdezettek 60 százaléka belefutott már valamilyen károsnak mondott tartalomba: álhírekbe, pedofil tartalmakba, rasszista, terrorizmusra vagy erőszakra buzdító anyagokba, valamint drogfogyasztásra ösztönző tartalmakba – mindezek közül az álhíreket említették a leggyakrabban.

A szándékosan megtévesztő tartalmak felismerését mára már sokkal jobban meghatározzák az internetes szokások, mint a hagyományos társadalmi-demográfiai jellemzők. Ahogy nő Magyarországon az internetezők száma – a felmérés idején a legalább 16 évesek körében 6,53 millió a számuk –, úgy lesz egyre heterogénebb ez a csoport – írja az NMHH. Az álhírek felismerését leginkább az határozza meg, hogy az egyén mennyire intenzíven és aktívan használja az internetet. Akik heti rendszerességgel öt vagy még több közösségi oldalra látogatnak el, azoknak a 71 százaléka találkozott már álhírekkel. Akik pedig úgy érzik, hogy nagyon erősen kötődnek az internethez, azoknak csaknem a kétharmada (63 százalék) ütközött már bele álhírbe, míg azok, akiknek az élete alig kötődik az internethez, csak 41 százalékban találkoztak ilyesmivel. A kutatásból az derült ki, hogy az álhírek felismerését egyáltalán nem befolyásolta, hogy a válaszadó milyen és mekkora településen, mekkora családban él, gazdaságilag aktív-e, és alig volt releváns az iskolázottsága, a kora, az anyagi helyzete, a neme vagy az, hogy az ország melyik részén lakik.

Az Európai Bizottság DESI 2020 mutatója szerint, amely a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét méri, a 16 és 74 év közötti korosztályban a magyar internethasználók 86 százaléka böngészi a közösségi hálózatokat – ez a legmagasabb érték az Európai Unióban.

Az NMHH-s kutatás eredményei azt mutatják, hogy a megkérdezettek 78 százaléka keresi fel a közösségi oldalakat kisebb vagy nagyobb rendszerességgel, 77 százalékuk legalább hetente használja a Facebookot, és minimum hetente aktív is ezeken az oldalakon, és mindössze 0,3 százalék a heti egynél ritkább látogató. Az internetezők jelentős része – 43 százalékuk – három vagy több ilyen felületet is aktívan használ legalább heti rendszerességgel, minden tizedik ember pedig öt vagy még több oldalt. A közösségi oldalt használók nagyon aktívak is: mindössze az egytizedük csinál csak egyféle dolgot, például lájkolja mások posztjait. A használók fele (51 százalék) viszont a nagyon aktív csoportba tartozik, azaz hozzászól, megoszt, saját tartalmat tesz ki szöveges vagy képi formában. Az is a közösségi oldalak jelentőségére utal, hogy leginkább a mindig a zsebünkben lévő okostelefont használjuk erre – az összes internetező 59 százaléka nyilatkozott így. A felmérés 2019. november 18. és december 10. között négyezer fős mintán készült, online önkitöltős kérdőívvel.

A magyar internethasználók 86 százaléka böngészi a közösségi hálózatokat