Közélet

Folyékony nitrogénben tároljak a vetőmagot Norvégiában

A vetőmagok élettartamát vizsgálják a norvégiai Spitzbergákon létrehozott globális magbank (Global Seed Vault) kutatói, akik a világ 13 fő gabonaféléjét vonták be a tervek szerint legalább száz éven át folyó kutatásukba.

Az első kísérleti magminták augusztus 27-én fognak megérkezni a vetőmagraktárba. „Öt növény – a búza, a rozs, a borsó, a saláta és a káposzta – magjaival járulunk hozzá a kutatáshoz. A magok a kísérleti mezőinken tavaly termesztett növényekből számaznak” – idézte Andreas Börner professzort, a Leibnitzi Növénygenetikai és Terménykutató Intézet (IPK) génbankjának illetékesét az intézmény közleménye.

AZ IPK az első intézmény, amely vetőmagokkal járul hozzá a kutatáshoz. Többi partnerünk jövőre csatlakozik – tette hozzá Börner.

A következő 2-3 évben kilenc másik termény magja fog érkezni. A vetőmagokat mínusz 18 Celsius-fokon fogják tárolni a globális magtárban, ahol már több mint egymillió faj magját őrzik a földrengés- és atombiztos tárolóban.

Párhuzamosan az öt génbankból származó mintákat az IPK speciális tárolóiban is elhelyezik mínusz 196 Celsius-fokos folyékony nitrogénben, hogy lassítsák öregedési folyamatukat.

„Elképzelésünk szerint össze fogjuk hasonlítani a legelső magok minőségét a Spitzbergákon megőrzött magokkal száz év után. Ezért magokat és magőrleményeket tárolunk és elemezzük eredeti összetevőiket, hogy tisztázzuk a magromlás folyamatát száz év alatt” – mondta Manuela Nagel, az IPK Génbankjának kutatója.

A norvégiai vetőmagraktár a Spitzbergákon
Fotó: Lise Åserud / NTB Scanpix / AFP

Ez egy páratlan kísérlet. A jövő nemzedékeinek értékes információkkal fog szolgálni a magok életképességéről és pontos ismereteket nyújt ahhoz, milyen gyakran kell a magokat megújítani

– magyarázta Asmund Asdal, a NordGen norvég kutatóközpont vetőmagtár koordinátora.

A magkonzerválás fő alapelve, hogy a jól megszárított és lefagyasztott vetőmagok nagyon hosszú ideig életképesek maradnak. Hogy milyen hosszú ez az időtartam, egyelőre nem ismert a kutatók előtt, akik feltételezik, hogy számos faj magjai akár évszázadokon át is életképesek maradnak.

A magbankban idén elhelyezett vetőmagokat 2030-ban fogják tesztelni, és az azonos magmintákat utána minden tíz évben egészen 2120-ig.

Nukleáris háború esetén is védve vannak az ítéletnapi vetőmagok

Februárban az egymilliomodik faj érkezett meg a norvégiai globális „ítéletnapi vetőmagmagraktárba”. Az Északi-sarktól 1000 kilométerre, Longyearbyen-szigeten 2008-ban épült magbank feladata, hogy a benne elhelyezett magokat olyan kataklizmák esetén is megvédje, mint a nukleáris háború.

 

vetőmag magbank klímaváltozás Norvégia
Kapcsolódó cikkek