A járvány ellenére bizakodnak a hazai munkavállalók
A koronavírus első hulláma után a magyarok jobbnak ítélték a jövőt a legtöbb EU-országnál – derül ki az Eurofound európai uniós ügynökség lakossági felméréséből, amelyet a Magyar Nemzet ismertetett.
A júliusban megkérdezett állampolgárok válaszai alapján összeállított felmérés szerint
az európai munkavállalók mintegy tíz százaléka veszítette el állását a koronavírus megjelenése óta, a legtöbben Spanyolországban és Görögországban.
A tavaszi korlátozások feloldását követően pedig csak három százalékuk talált újra állást.
Júliusban a tagállamok közül Magyarországon, Ausztriában és Dániában érezték úgy legkevesebben – a munkavállalók mindössze öt százaléka -, hogy veszélyben lenne a munkahelyük.
Ezzel szemben Bulgáriában és Görögországban 15-20 százalék féltette az állását, a 27 tagállamban pedig átlagosan a megkérdezettek tíz százaléka.
A munkanélküliség és a részidős foglalkoztatás bevezetése hatással volt a háztartások anyagi helyzetére is. A legtöbb országban kedvezőbben ítélték meg júliusban a családi pénzügyeket áprilishoz képest. Magyarországon a válaszadók jelentős része jobbnak látta pénzügyi kilátásait a korlátozásokat követő időszakban, uniós átlagban ugyanakkor a kilátások érdemben nem változtak.
A felmérés szerint a háztartások 44 százaléka látja úgy, hogy nincs három hónapra elegendő tartaléka.
Magyarországon – Észtország és Lettország után – a harmadik legbizakodóbbak az emberek a 27 EU-tagállam közül: a válaszadók 16 százaléka azt reméli, a következő időszakban javul a háztartásuk finanszírozási helyzete. Az uniós átlag 12 százalék.
A lapt cikke szerint
Magyarországon a járványnak a munkaerőpiacra gyakorolt kedvező hatása volt, hogy a munka és a magánélet egyensúlyának megteremtése egyszerűbbé vált.
Ez kilenc másik országban volt még jellemző, elsősorban azokban a tagállamokban, ahol a járvány előtt nem vált általánossá az otthoni munkavégzés. Az újranyitással párhuzamosan a szubjektív jóllét is javult, Magyarországon ráadásul jobban érezték magukat az emberek az Egészségügyi Világszervezet által meghatározott öt szempont alapján, mint a járványt megelőzően.
