A koronavírus járvány hatását mutatja, hogy a gyerekek 85 százaléka már iskolai feladatok, tanulás kapcsán használja az internetet, de a többség még mindig elsősorban videónézés, kapcsolattartás vagy játék miatt megy fel a világhálóra – derül ki az Innobyte közleményéből.
Az IT szakértők szerint a szülők fele 1-2 órára, 20 százalékuk 2-4 órára korlátozza a netezéssel töltött időt, de minden harmadik gyermek korlátlanul élhet a net adta lehetőségekkel.
A többség hálózati (62 százalék) vagy eszköz (58 százalék) szinten sem szabályozza az internet bizonyos részeihez való hozzáférést. A
válaszadók fele találkozott már a webes böngészésből adódó káros következményekkel: függőséggel, erőszakos, felkavaró tartalmakkal, ismeretlenek zaklatásával vagy cyberbullyinggal – derül ki többek között az INNObyte Informatikai Zrt. online kutatásából.
Az INNObyte Informatikai Zrt. nem reprezentatív, online, országos kutatásában 119 családban 210 gyermek okoseszköz kezelési szokásait vizsgálta, különös tekintettel az internetes biztonságukra.
A családok 78 százaléka rendelkezik mobiltelefonnal, 56 százaléka laptoppal, 50 százaléka tablettel. Asztali számítógép minden negyedik, egyéb okos eszköz minden ötödik családban van, konzol játékgép pedig 15 százaléknál.
A kutatás eredményei arra is rávilágítanak, hogy a gyermekek 60 százalékának van már mobiltelefonja, 40 százaléknak saját tabletje vagy laptopja, 15 százaléknak asztali számítógépe, okos eszköze vagy játékkonzola.
Ezekből az adatokból kirajzolódik, hogy gyakorlatilag minden családnak nagy figyelmet kellene fordítania a gyermekek internetes biztonságára, hiszen majdnem mindegyikük eléri valamilyen formában a világhálót.
A vizsgált családok mindössze csak 2 százalékánál fordul elő, hogy a gyermek nem használ internetet, hívta fel a figyelmet Kiss Mihály, az INNObyte Zrt. delivery igazgatója.
A megkérdezett családokban a gyermekek 50 százaléka egyáltalán nem veheti igénybe se a szülő munkagépét, se a mobiltelefonját, 25 százalék azonban alkalmanként, 15 százalék hetente, de felügyelet mellett, 10 százalék pedig akár felügyelet nélkül is kezelheti az adott munkaeszközt, ami szakmai szemmel vizsgálva nem csak a család személyes adataira, hanem a cég üzleti titkaira, illetve bizalmas információira is veszélyt jelenthet, emeli ki az INNObyte szakértője.
A kutatásból kirajzolódik, hogy az interneten igénybe vett szolgáltatásokra hatással volt a koronavírus járvány, ezért lehetséges, hogy a válaszadók 85 százaléka alkalmazza az internetet iskolához kapcsolódó tanulásra, de minden ötödik gyermek a nem közvetlenül iskolához kötődő tanulás miatt is felcsatlakozik a hálózatra.
A gyermekek többségére (80 százalék) jellemző, hogy videókat (YouTube, Netflix, stb) néz; a weben kommunikál (70 százalék) vagy játékokkal tölti az idejét (60 százalék), de minden harmadik gyermek fent van valamelyik közösségi oldalon is.
A gyermekek többségénél a szülők korlátozzák az internethasználatot: minden ötödik gyermek napi maximum 1 órát, minden harmadik 1-2 órát, 20 százalék azonban már akár 2-4 órát, a maradék 30 százalék pedig korlátlanul böngészhet a világhálón.
A legtöbb szülő ugyanakkor nem akadályozza se hálózati (62 százalék) se eszköz (58 százalék) szinten a gyermekek számára az internet bizonyos részeihez való hozzáférést.
Akik foglalkoznak ezzel, azok főként a szerencsejátékkal kapcsolatos, a szexuális, valamint az erőszakos tartalmak kiszűrésére figyelnek.
A biztonsági korlátozások közül legtöbben az eszközök saját lehetőségeit alkalmazzák, de népszerűek a Google Family Link, Kids Place, a vírusirtó (Kaspersky, Eset) eszközei, valamint a Windows beépített Parental Control lehetőségei.
Aki nem korlátozza gyermekét, leginkább azért teszi, mert megbízik benne, vagy jelenleg is csak felügyelet mellett tanulhat, játszhat vagy böngészhet az eszközökön, illetve volt olyan válaszadó, aki a különböző tartalomszűrő megoldásokkal (főleg a routeren) kapcsolatos negatív tapasztalatai miatt döntött így.
A kitöltők 10 százaléka jelezte, hogy nem jártas ezen a területen, és szeretne segítséget, iránymutatást kérni.
A válaszadók fele találkozott már az internethasználatból adódó káros következményekkel. A legtöbben függőség kialakulására panaszkodtak, tehát, hogy gyermekük nem, vagy csak nehezen tette le az eszközt.
15 százalék százalék jelezte, hogy olyan felületre tévedt, mely erőszakos vagy felkavaró tartalmat közölt és ugyanennyien élték át, hogy ismeretlenek vették fel velük a kapcsolatot; 14 százalék pedig már esett a cyberbullying áldozatául.
A gyerekek 90 százalékval az iskola vagy a szülő – legtöbb esetben mindkettő – elbeszélgetett már a világhálón leselkedő veszélyekről, 10 százalékkal viszont senki.
