Nem lehet betelni a sportolással, ha a szívünk egészségéről van szó

Nincs felső határa a testmozgásnak, ha a szív- és érrendszeri egészség javításáról van szó

– állapították meg a kutatók, megdöntve azt a nézetet, hogy egy bizonyos ponton túl már nincs jótékony hatása az erőteljes fizikai aktivitásnak. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a szív- és érrendszeri betegségek képezik a vezető halálokot világszerte,

évente csaknem 18 millió ember halálát okozva.

A PLOS Medicine című folyóiratban publikált friss tanulmány öt év alatt, több mint 90 ezer ember bevonásával készült, akiknek fizikai aktivitását a csuklójukon viselt mérőeszköz rögzítette.

Az eredmények szerint az erőteljes testmozgást végzők felső 25 százalékánál volt a legalacsonyabb a szívbetegségek kockázata (esetükben átlagosan 54-63 százalékos volt a kockázatcsökkenés). A mérsékelttől az erőteljesig terjedő testmozgást végzők legfelső 25 százalékánál átlagosan 48-57 százalékos volt a kockázatcsökkenés.

Ez megdönti azt a nézetet, hogy van egy bizonyos pont, amelyen túl nem kellene edzeni

– mondta Rema Ramakrishnan, az Oxfordi Egyetem kutatója, aki a tanulmány egyik vezető szerzője volt. Hozzátette: „a fizikai aktivitásnak nincs felső határa, ha a szív egészségének javításáról van szó”.

Aiden Doherty, az Oxfordi Egyetem professzora szerint a tanulmány eredményei alátámasztják a WHO ajánlását, amely szerint az embereknek legkevesebb 150-300 percnyi, a mérsékelttől az erőteljesig terjedő aerob edzést kellene végezniük hetente.

A kutatók szerint az eredmények a férfiak és a nők esetében is hasonlóak,

noha az erőteljes testmozgás jótékony hatásai a nőknél különösen látványosak voltak.

Noha a több testmozgást végző emberek nagyobb valószínűséggel nem dohányoztak, egészséges testsúlyuk volt és mérsékelt mennyiségű alkoholt fogyasztottak, ezen tényezők számításba vételét követően is megmaradt a jelentős összefüggés a fokozott testmozgás és a szívbetegségek alacsonyabb kockázata között.