A fűtési szezon kezdete előtt mindenképpen érdemes mérlegelni, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésünkre, ugyanis vannak kevésbé ismert módszerek – például a klímával fűtés –, amelyek pénztárca- és környezetbarát alternatívát jelenthetnek a hagyományos megoldásokkal szemben. A hétköznapi használatban elterjedt klímák lényegesen hatékonyabbak és takarékosabbak, mondjuk, egy hősugárzóval vagy elektromos radiátorral összehasonlítva.

A hagyományos fűtési berendezések SCOP-mutatója 1 körül mozog, míg a klímák ennél kétszer-ötször jobb teljesítményt tudnak nyújtani. Ez az érték 7 °C hőmérséklet felett 4-5, extrém hidegben, vagyis –15 °C körül pedig 2, ami kifejezetten jónak számít. 

Fotó: Róka László

A lakossági felhasználás során leginkább elterjedt berendezések a fali split klímák, melyek a hűtési funkciójuk mellett a hőszivattyú segítségével fűteni is tudnak. Hűtés esetén a benti levegőt hűtik le, fűtés során pedig a kinti hőenergiát veszik fel és adják hozzá a bentihez, tehát az energiát arra használják, hogy a kinti hőtartalmat bevigyék, és az ott hasznosuljon

– fogalmaz Váradi György, a Fisher Klíma lakossági szakértője. 

Általában az egyszerűbb klímák is megbízhatóan működnek fűtési módban +5 °C-ig, de léteznek olyanok is, amelyek –20, –25 °C körül is kiválóan funkcionálnak. Azt fontos figyelembe venni, hogy +5 °C alatt leolvasztási üzemmódba szoktak kapcsolni a készülékek, ez pedig azt jelenti, hogy 7-8 percig nincs fűtés.