Új szabályokat hozott az EU: tiltják a gyerekeknek szóló reklámot és az adatalapú marketinget

Az Európai Parlament július 5-én elfogadta azt a két rendeletet, amelyek elsődleges célja a nagy online platformok határozottabb szabályozása. Az új rendeletek kifejezetten 

figyelnek a gyerekekre – mivel az őket célzó reklámtevékenységet szélesebb körben fogják tiltani –, visszafogják az adatalapú marketinget, és határozottak lesznek a felhasználókat manipuláló, megtévesztő, pszichés befolyásoláson alapuló felületek létrehozásával szemben is. 

A digitális piacokról és szolgáltatásokról szóló jogszabályok (DSA és DMA rendelet) a felhasználók és a vállalatok online életére is hatással lesznek, azonban nagy kérdés, hogy a gyakorlatban mindez mennyire lesz végrehajtható a bigtech cégekkel szemben – hívta fel a figyelmet Bajtay Máté, a PRM-CEE tanácsadó cég szakértője, aki kommentálta az új szabályzatot.

Hogyan érinti a szabályozás a felhasználókat?

Az új EU-s rendeletek sokkal nagyobb szabadságot biztosítanak a felhasználóknak abban, hogy kiválasszák, mely tartalmakat akarják látni, valamint milyen alkalmazásokat, platformokat szeretnének használni. Ez összességében 

nagyobb online biztonságot, a fogyasztóvédelem terén jókora előrelépést és olcsóbb szolgáltatásokat hozhat, ám a digitális életünk nem válik egyszerűbbé, mert még több dologra kell majd figyelni.

A szabályozás egyik következménye az adatalapú marketing visszafogása: például a Facebooknak alapértelmezett módon ki kell kapcsolnia az ilyen típusú hirdetéseket, és ha szeretnénk, bekapcsolhatjuk ezt a funkciót. Olyan, nem kívánt appokat is törölhetünk majd az okostelefonunkról, amelyeket eddig a szolgáltató nem engedett eltávolítani, és többek között tilos lesz alapértelmezettnek beállítani a saját böngészőt (például iOS-en a Safarit), ezáltal is növelve a felhasználói önállóságot. Kifejezetten figyel a rendelet a gyerekekre: az őket célzó reklámtevékenységeket szélesebb körben tiltja. 

A legnagyobb online platformoknak biztosítaniuk kell, hogy szűrőprogramok segítségével kiskorúak ezeket a tartalmakat ne érhessék el. 

Határozott lesz az úgynevezett sötét mintázatok („dark patterns”) elleni fellépés is, amelyek manipulálják a felhasználókat – például megtévesztő, pszichés és befolyásoláson alapuló felületek létrehozásával.

A fentiek és más hasonló szabályok nagyobb fokú rugalmassághoz vezethetnek, és remélhetőleg egyre tudatosabbá, függetlenebbé tehetik a felhasználókat. 

Nem jó hír viszont, hogy a sütielfogadó gombokat („cookie consent”) továbbra is nyomkodnunk kell majd, és összességében nem lesz egyszerűbb az online felhasználói lét, hiszen várhatóan több tudatos döntést kell hoznunk.

Rossz a nagyoknak, jó a kicsiknek?

Az Európai Uniónak a mostani szabályozással nem titkolt célja a legnagyobb online platformok határozottabb szabályozása. Olyannyira, hogy rájuk egy külön kategóriát is alkottak: ezek a vállalatok a kapuőrök („gatekeepers”). Ebbe a ligába csak a legnagyobbak juthatnak be, igaz, nem önszántukból. 

Alapvetően az a vállalat számít nagynak, amelyiknek legalább havi 45 millió felhasználója van, illetve tetemes bevétellel rendelkezik több országban is.

Rájuk a többieknél szigorúbb szabályok vonatkoznak, például az alábbi területeken: tájékoztatási kötelezettségek, ajánlórendszerek algoritmusai, hirdetések nagyobb átláthatósága, válságkezelési mechanizmus, valamint kijelölt személy, aki a jogszabályi megfelelést vizsgálja.

Az EU-s digitális szabályozás jelenlegi fázisa akár bővülési esélyt is jelenthet a kisebb piaci szereplők számára. Bajtay Máté szerint rövid távon 

a kapuőrökre vonatkozó szigorúbb szabályok segíthetik azokat a kisebb, például hazai versenytársakat, amelyek nem esnek a szigorúbb kötelezettségek hatálya alá. 

Ezért is volt fontos a küszöbértékek meghatározásánál, hogy az aktív, tényleges felhasználók számítsanak, és ne azok, akik valamilyen okból az adott oldalra tévedtek.

A szakértő szerint a szabályok alkalmazását a jelenlegi ismereteink alapján két oldalról érheti fenyegetés. Az egyik a helyi kodifikáció-alkalmazás – hogyan fogják az egyes országok (és főleg bíróságaik) értelmezni a megszülető rendeleteket (amelyek közvetlen módon hatályosak lesznek minden tagállamban, tehát átültetés nélkül a nemzeti jogrendek részeivé válnak). Ehhez kapcsolódóan várható 

a hatályos magyar e-kereskedelmi törvény módosítása, 

amely az uniós rendeleteken túl is hatással lehet a piaci szereplők jövőbeli működésére. A másik fontos kérdés, hogy miként reagálnak majd a nagy cégek. A bírságok a kapuőrök globális árbevételének minimum 10 százalékát érinthetik (sőt, ismétlődő jogsértések esetén ez akár 20 százalékra is emelkedhet), ami már a Szilícium-völgyből is jól látható összeg.