A pénzügyminisztériumban, a kormányzó brit Konzervatív Pártban és számos más országban is uralkodó „gazdasági ortodoxiát” tette felelőssé kormánya és gazdaságpolitikája gyors bukásáért Liz Truss volt brit miniszterelnök vasárnap megjelent írásában.

Fotó: AFP

Truss tavaly október 25-én, hivatalba lépését követően mindössze ötven nap után kényszerült lemondani, miután a kabinetje által beterjesztett „minibüdzsében” szereplő, jórészt fedezet nélküli adócsökkentések terve példátlan piaci felforduláshoz vezetett, megrengetve az ország pénzügyi stabilitásába vetett bizalmat és a font árfolyamát is a mélybe lökve.

Az Egyesült Királyság történetének legrövidebb ideig szolgáló miniszterelnöke bukása óta most először formált politikai véleményt, a The Sunday Telegraph című brit lapban megjelent írásában állva ki gazdaságpolitikája mellett. Szerinte az adócsökkentés és a szabályozások visszavágása helyes recept Nagy-Britannia számára, ami azért nem tudott sikeres lenni, mert a kormányfő alulbecsülte az ortodoxia és az egyes érdekkörök erejét.

Nem állítom, hogy nincs felelősségem a történtekért, de alapvetően nem kaptam reális esélyt politikám megvalósítására egy nagyon erős gazdasági intézményrendszer miatt, ami a politikai támogatás hiányával társult

– írta.

„A Downing Streetre érkezésemkor azt feltételeztem, hogy mandátumomat tiszteletben tartják és elfogadják. Milyen nagyot tévedtem. Bár számítottam a rendszer ellenállására a programommal szemben, alábecsültem annak mértékét.”

A gazdasági intézményrendszert szerinte átható baloldali ortodoxia mellett bukásának másik felelősét az úgynevezett kötelezettségvezérelt befektetésekben (LDI) találta meg Truss, amelyeket a nyugdíjalapok a kötelezettségeik fedezésére használnak, és amelyek a minibüdzsé-tervezet kiváltotta heves piaci zavarok középpontjában álltak.