Bármi is lesz egy vagy két hét múlva, azt már biztosan kijelenthetjük, hogy Liz Truss brit miniszterelnök történelmet írt. No nem azért, mert ő volt a harmadik női miniszterelnök Margaret Thatcher és Theresa May után. Sokkal inkább amiatt, hogy soha ilyen rövid ideig nem volt még hatalmon egyetlen brit kormányfő sem az ország történetében, mint a Konzervatív Párt legutóbbi vezetője.
Liz Truss mindössze 44 nappal hivatalba lépése után mondott le csütörtök délután, és bár az utódlásig hatalmon marad,
vajmi kevés az esély, hogy beérje az eddigi negatív csúcstartót, George Canningot, aki 1827-ben mindössze 119 napot töltött a bársonyszékben váratlan haláláig.
Truss még akkor sem tudja ezt megdönteni, ha decemberig nem találnak új kormányfőt. Márpedig szavai szerint ennél hamarabb pont kerül majd az utódlásra.
Bukásból hatalomba, majd bukásba
Truss úgy lehetett kormányfő az Egyesült Királyságban, hogy elődje, Boris Johnson csúnyán megbukott. A mostani és az előző kormányfő nyári bukása között talán annyi a különbség, hogy ezúttal gyorsabban zajlott le a folyamat, és Truss nem ragaszkodott hónapokon keresztül, görcsösen a hatalomhoz, mint elődje.
Távozása viszont hasonló volt abból a szempontból, hogy körülötte is elfogyott a levegő, miután sorra mondtak fel kormánya tagjai, és 16 konzervatív képviselő nyújtotta be a bizalmatlansági indítványt támogató levelét a miniszterelnökkel szemben. Ebben Truss elhibázott gazdasági döntései, kapkodó politikája játszott szerepet, gyakorlatilag bármihez nyúlt, az rögtön összeomlott.
Liz Truss csütörtökön bejelentett távozásának közvetlen előzményeként Kwasi Kwarteng volt pénzügyminiszter – akit Truss múlt pénteken menesztett – szeptember végén átfogó adócsökkentési csomagtervet jelentett be, ezt azonban példátlan – a font árfolyamának meredek zuhanását, a brit állampapírok hozamának ugrásszerű emelkedését okozó, és így soron kívüli jegybanki adósságeszköz-vásárlási intervenciót is igénylő – piaci felfordulás követte, mivel a piaci szereplők nem látták biztosítottnak a 45 milliárd font értékű program finanszírozhatóságát. A zűrzavar nyomán – amely még a Bank of England 65 milliárd font értékű állampapír-vásárlási programja nyomán sem ült el teljesen – rendkívüli ütemben zuhanni kezdtek Liz Truss és a 2010 óta kormányzó Konzervatív Párt támogatottsági mutatói.
Nem csoda, hogy nem kértek belőle tovább saját párttársai sem.
A kormányfő, aki eltemette II. Erzsébet királynőt
Liz Truss rövid pályafutásának legemlékezetesebb pillanata, amivel bevonul a történelemkönyvekbe, minden bizonnyal II. Erzsébet halála és temetése lesz. Ő volt az utolsó brit kormányfő, akit a britek imádott uralkodója hivatalosan fogadott a skóciai Balmoralban.
Néhány nappal később a királynő elhunyt, így Truss lehetett az, aki a királyi temetésen kormányfőként képviselte hazáját. Liz Truss neve hazáján kívül valóban nem csengett ismerősen, hiszen – annak ellenére sem, hogy külügyminiszter volt – nem sok megnyilvánulása volt a kormányfői megbízatása előtt a világpolitikában.
Emlékezetes pillanat volt, amikor a királynő temetését közvetítő ausztrál tévések is találgatták elsőre, hogy ki lehet a szőke hölgy az érkezők között, akit annyit mutogatott a kamera.
Kicsoda Liz Truss?
Liz Truss 1975-ben született Oxfordban. Később családja Skóciába és Leedsbe költözött, majd kis időt Kanadában is eltöltött, mielőtt az Oxfordi Egyetemre jelentkezett volna, hogy politikát és közgazdaságtant tanuljon. Két lánya született férjétől, a könyvelő Hugh O’Learytől. Truss is könyvelőként dolgozott politikai pályája előtt a Shell és a Cable & Wireless cégnél. A jobbközép Reform nevű agytröszt igazgatóhelyettese is volt.
Ki lesz az utód?
Egyelőre a nyári tolongással ellentétben nem tülekednek a pozícióért a párton belül, hiszen a Konzervatív Párt renoméját alaposan megtépázták a sorozatos botrányok. Emiatt
sokan azt tartanák a legjobb ötletnek, ha újra általános választásokat tartanának az Egyesült Királyságban.
Ez leginkább a baloldalnak kedvezne, hiszen a felmérések szerint a a Munkáspárt választói támogatottsága 25-30 százalékponttal előzi meg a konzervatívokét.
Annak kicsi a valószínűsége, hogy a nyáron a pártelnökségért harcba szálló és végül alulmaradó Rishi Sunak újra megmérettesse magát. Ennek ellenére a fogadóirodák őt tartják a favoritnak, 36 százalékos esélyt adnak a megválasztásának. Őt Penny Mordaunt volt védelmi miniszter és Ben Wallace, a védelmi tárca jelenlegi vezetője követi 18, illetve 9 százalékos eséllyel.
Vannak ugyanakkor olyan hangok a párton belül, hogy esetleg vissza kellene hozni Johnsont. Ám parázs viták vannak arról, hogy ez mennyire sülne el jól, neki a fogadóirodák is csak 7 százalékos esélyt adnak. Az biztos, bárki jön Truss után, ugyanazt a káoszt örökli, amelybe a most távozó kormányfő is belebukott.
