Az zöld jelzést adhat egyes génmódosított növényeknek, hogy segítse a gazdáknak az alkalmazkodást a megváltozott éghajlathoz. A tervezet értelmében egyes génmódosított növények engedélyezésekor azokat hagyományos növényként kezelné, ami elkerülhetővé tenné a jelenlegi hosszadalmas procedúrát.
A javaslat a génszerkesztéssel készült növényeknek hozna létre egy új kategóriát, melybe azok a növények kerülnének, amelyeket hosszabb idő alatt, de természetes keresztezéssel is létre lehetett volna hozni.
Ezek között a termények között van szárazságtűrő búza és gombafertőzéseknek ellenálló paradicsom is.
Uniós tisztviselő szerint a génszerkesztés technológiája életbevágó a hozamok fenntartásához, ráadásul a gyomirtók és a műtrágya használatát is csökkentheti, szemben az egyik legelső génmódosított haszonnövénnyel, a Monsanto gyomirtójának ellenálló kukoricával. A Financial Times információi szerint a javaslat még változhat, mielőtt az Európai Bizottság továbbküldené július 5-én.
Egy uniós tisztviselő szerint a gazdasági érvek nagyon erősek, ráadásul a tudomány álláspontja is az, hogy a génszerkesztéssel elért eredmények hagyományos nemesítéssel is létrehozhatók lennének. A javaslat ezért az élelmiszer-biztonság terén is előrelépés lehet, különösen az éghajlatváltozás korában.
A génszerkesztés egy olyan formája a génmódosításnak, melyben a fajon belüli génekbe nyúlnak bele, és azokból adják hozzá a szükségeseket, és törlik a szükségteleneket. Szemben a hagyományos génmódosítással, itt nincs szó más fajokból származó gének beültetéséről.
A javaslat szerint azok a növények, amelyek nem jöhetnének létre a természetes szelekció útján, továbbra is a génmódosított növények hagyományos engedélyeztetési procedúráján kell hogy végigmenjenek.
Az EU mindeddig távol tartotta magát a génmódosított termékektől, csupán néhány, állatoknak szánt takarmánynövény kapott engedélyt.
A Greenpeace közölte, hogy minden lazítást ellenez a téren, és a javaslatot tudománytalan fantáziának nevezte, mely a vállalatok nem bizonyított állításait készpénznek veszi, miközben a kockázatokról nem vesz tudomást. A szervezet szerint fenn kell tartani az új génmódosított növényekre vonatkozó szabályozást, hogy azok ne okozzanak kárt a természetnek, a beporzóknak vagy épp az embereknek.
Arra a javaslat is felhívja a figyelmet, hogy a gyomirtókkal szemben ellenálló génmódosított növényekkel vigyázni kell, nehogy más fajok, így a gyomok is ellenállóbbá váljanak a vegyszerekkel szemben, végeredményben több gyomirtó használatához vezetve.
A tervezetet az Európai Parlamentnek is el kell fogadnia, ahol borítékolható a zöldfrakció ellenállása, ugyanakkor több tagállam – melyeknek szintén rá kell bólintaniuk az ötletre – támogatásáról biztosította a javaslatot.
Uniós tisztviselők szerint monitoroznák a fejleményeket, és szükség esetén lépnének is, ám a lazább szabályozásra szükség van, hogy a kutatásokból üzleti lehetőségek is létrejöhessenek, különösen, mivel számos ország igyekszik vezető szerepet kivívni magának a génszerkesztés terén. A génmódosított növényekkel szembeni uniós tilalom a fejlődő országokat is segítheti, amelyek nem merik használni őket, ha nincs lehetőségük Európába exportálni belőlük.
